Még mindig jellemző egy minimális mértékű drágulás a budapesti bérlakáspiacon, de ez már messze nem olyan mértékű, mint ami a korábbi évekre volt jellemző. A legalsó, a 80-150 ezer forintos árkategóriában a legnagyobb a kereslet a lakások iránt - adta hírül a a Balla Ingatlan.
Ezért az árért a belső kerületek kevésbé felkapott részein egy kisebb, egyszobás vagy akár egy másfél szobás lakást lehet találni, illetve a külső kerületekben akár egy nappali, plusz két hálószobás ingatlant - mondta Szórádi Tamás, a Balla Ingatlan ingatlankezeléssel foglalkozó szakmai partnere. A bérlők számára a legfontosabb szempont továbbra is a lokáció, ami viszont meghatározza az árat, így aztán a jó közlekedés válik végül elsődleges tényezővé a bérelt ingatlan kiválasztásakor. Éppen ezért a külső kerületek könnyebben megközelíthető részei mára felzárkóztak népszerűségben a belvárosi kerületekhez, legalábbis az olcsóbb árkategóriában nézelődők számára.
A bérlakást keresők szinte mindig a belvárosi kerületekben kezdenek albérlet után kutatni, majd amikor szembesülnek a kínálattal és az árakkal, akkor a külsőbb kerületekben keresgélnek, hiszen csak ott találnak a maguk számára megfizethető és megfelelő adottságú bérlakást.
Régen bevett gyakorlat
Azt, hogy kik alkotják most a legjelentősebb bérlői réteget, a szakértő szerint nehéz pontosan meghatározni. Ebben a hónapban nagy számban érkeznek a felsőoktatásba bekerült diákok a budapesti bérlakáspiacra, akik számára a fő probléma, hogy nem tudják megfizetni az elmúlt években igen magasra kúszott bérleti díjakat. A legegyszerűbb megoldás erre még mindig az a régen bevett gyakorlat, hogy többen bérelnek egy lakást. De náluk is gyakran felmerül az a lehetőség, hogy valamely külső kerületbe költöznek a belváros helyett.
A diákok mellett ugyanakkor más, hasonlóan kiterjedt csoportok is feltűnnek a bérlakáspiacon, így többek között a volt devizahitelesek, a CSOK-ra várók, a Budapesten munkát vállalók, vagy az élethelyzetük változásából - például egy válás - miatt bérlakásba kényszerülők, akik nem tudják megfizetni a túl magas ingatlanárakat.
Drága Újlipót, olcsó Miskolc
A fiatalok által kedvelt budapesti belvárosi kerületek lakásárai jelentősen emelkedtek az elmúlt tíz évben. A növekedésben a Palotanegyed vezetett, de több, mint duplájára emelkedtek a gazdát cserélt ingatlanok fajlagos árai Újlipótvárosban, Belső-, és Külső-Erzsébetvárosban, és az V. kerületben is - derül ki a Takarék Index elemzéséből.
Nem csak a belvárosi kerületek számítanak a hallgatók kiemelt célpontjainak a lakhatást illetően, hanem a nagy egyetemeknek helyet adó városrészek is. Ezek esetében is igaz, hogy, aki itt akar lakást venni, annak lényegesen magasabb árakkal kell számolnia az elmúlt évek látványos drágulásának köszönhetően. 2008 és 2018 között a négyzetméterenként fizetendő összegek több esetben is duplázódtak, így például Lágymányoson, Szentimrevárosban és Újlakon. Bár, akadnak az előbb említett helyszíneknél lényegesen alacsonyabb árnövekedést tapasztalók, összességében minden kerület esetében bőven 60 százalék feletti különbségek mérhetőek a 2008 és a 2018-as fajlagos értékesítési árak között.
A fővárosihoz képest az árak jóval alacsonyabbak lehetnek a legnagyobb egyetemi kampuszoknak helyet adó vidéki városokban. Ezek között a legtöbbet átlagosan Gödöllőn kellett fizetni a lakások négyzetméteréért 2018-ban, itt meghaladta a 330 ezer forintot a négyzetméterenként fizetendő összeg. A második helyen Győr, míg a harmadikon Debrecen állt még szintén 300 ezer forint feletti fajlagos árakkal, de a negyedik helyre került Veszprémben is elérte a 300 ezer forintot a négyzetméterenként fizetendő összeg. A vizsgált, legnagyobb egyetemi központok közül a legolcsóbban Miskolcon lehet lakást vásárolni, itt valamivel 170 ezer forint felett mozogtak az árak 2018-ban.