Dinamikusan bővült az első háromnegyed évben a hazai építőanyag-piac, a kedvezményes újlakás-áfa lezárása nyomán azonban az újonnan kezdett projekttárgyalások csökkennek, a nagy beruházók a piaci jelzések és a projektindítási statisztikák szerint jelenleg úgy gondolják, hogy a 27 százalékos újlakás-áfával kevesebb eladható lakást fognak építeni - olvasható a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) közleményében.

Az ltp-k állami támogatásának megszüntetése egyéb intézkedés nélkül jelentős visszaesést generálhat a lakásfelújítások és energetikai korszerűsítések körében, ezért a MÉASZ fontosnak tartja, hogy legyen helyette erős ösztönző a meglévő lakásállomány felújítására és energetikai korszerűsítésére.

Kapcsolódó

A visszatérítendő támogatások (kamatmentes hitelek) iránti kereslet arra utal, hogy a konstrukció önmagában nem tűnik elég vonzónak a korszerűsítések jelentősebb volumenű megindításához. A MÉASZ ezért az energetikai korszerűsítésekre is részleges áfa-visszatérítést javasol, a csok keretében magánerőből végzett újlakás-építéshez hasonlóan. A visszatérítés feltétele lehetne az építőanyagra és munkadíjra vonatkozó utólagos számlabemutatás. Ez jelentősen fehérítené az építőipart és ezáltal pluszbevételt jelentene az államháztartásnak is - hangsúlyozza a szakszövetség. Álláspontjuk szerint az újlakás-építések mellett az épületenergetikai korszerűsítések ösztönzése kiszámítható megrendelésállományt és tervezhetőbb kivitelezői kapacitáskezelést biztosítanának az építőiparnak is.

Így teljesítettek a gyártók az első háromnegyed évben:

Az 5 százalékos kedvezményes újlakás-áfa lezárásával párhuzamosan nagyon látványos a tervezett és meglévő újlakás-projektek befejezése, ezzel együtt a szerkezetépítő anyagok forgalmának emelkedése, így különösen égetett tégla termékek 20-25 százalékos, valamint a fehér falazati anyagok 25-35 százalékos volumen bővülése - különösen a harmadik negyedévben. A tetőcserepek piacán a bővülés visszafogottabb és jellemzően késleltetve jelentkezik.

Az építőkémia termékek (ragasztóanyagok, tömítőanyagok, homlokzati hőszigetelő rendszerek ragasztói, stb.) terén kettős természetű a bővülés: az újlakás-építésekkel összhangban a hidegburkolás valamint a melegburkolás anyagai és segédanyagai jelentősen, 20-22 százalék körül bővültek, az ipari padlóknál és ipari létesítményeknél használt termékek felhasználása lassabban, 8 százalék körül nőtt.

A homlokzati nyílászárók piacán bázis alapon 9-12 százalékos a növekmény, amely 5-6 százalékkal alacsonyabb, mint az év eleji prognózis. Ezzel együtt a rendelés és előlegfizetés nyomán a kiszállítási idő a korábbi 6-9 héttel szemben a harmadik negyedévben 4-5 hétre csökkent (raktárra termelés nincsen).

A tetőtéri ablakok piacán tovább nőtt az eladási volumen, a növekedés dinamikája viszont változott. A kivitelezési árak emelkedése mellett a várakozási idő hosszabbá vált, miközben a korábbinál tudatosabb vásárlói réteg igényeit kell kiszolgálni, akik érzékenyebbek a direkt vagy indirekt kiszolgálás színvonalára is.

A műanyagalapú (EPS) hőszigetelőanyagok iránti kereslet a lehetőségekhez képest visszafogottan nőtt: ennek oka a lakóépület-állomány állapotához mérten a szükségesnél kevesebb energetikai felújítás. A keresletet az energiahatékonysági felújításokra kiírt visszatérítendő támogatások (kamatmentes hitel) feltételrendszerének könnyítése sem tette intenzívebbé. Várható még az 5 százalékos áfa alá tartozó újépítések rohamtempójú hőszigetelése, de az ezen a körön kívül eső új építések szintén nem érik el kívánatos szintet. A gyártói kapacitások rendelkezésre állnak, az alapanyag ellátás zavartalan.

A szálas hőszigetelőanyagok iránti kereslet változatlanul jelentős, 25-30 százalék körül mozog. E szigetelőanyagok nagy részét az ipari épületekre és közintézményekre vonatkozó előírások miatt használják.

Az épületgépészeti termékek beépítése terén keresleti a piac, miközben a kisebb munkákra nincs vállalkozó. A kényszerű béremelések következtében emelkedtek a szerelői vállalási árak. Az 5 százalékos áfa kihasználása miatt rohamtempóban épülő új építésű társasházakban sajnos gyakran a lehető legolcsóbb (nem pedig a legjobb ár-érték arányú) fűtési rendszereket szerelik be - írja a MÉASZ.