Az elmúlt években a lakosság fogyasztása és beruházásai előre vitték a gazdasági növekedést - állapította meg Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) leendő alelnöke a bankszövetség konferenciáján. A hitelezés nőtt, miközben a megtakarítások is drasztikusan nőttek az elmúlt öt évben. A bankbetét nyert ezzel, de az állampapír- és a készpénzállomány még nagyobb mértékben. Az utóbbit Patai nem tartja egészséges folyamatnak.

A vállalati hitelezés is helyreállt az utóbbi években, de kisebb a hozzájárulása a GDP-hez, mint a válság előtt volt. A külföldi hitelek és az uniós pénzek is egyre jobban hozzájárulnak a gazdaság fejlődéséhez. Jelenleg a beruházások felé terelik a vállalatokat a forrásokkal. Patai választóvíznek nevezte azt a pontot, amikor megszűntek a svájci frank alapú hitelek a bankrendszerben. "Elévülhetetlen érdemei vannak a jegybank elnökének abban, hogy meggyőzte erről a bankrendszert. Nagy veszteséget szenvedtünk el, de sokkal nagyobbat veszítettünk volna, ha ezt nem tesszük meg" - mondta Matolcsy György MNB-elnökről a bankár.

Vitamin lenne a jegybank

Béke van a bankok között - nem csak Patai szerint, de Windisch László, az MNB alelnöke (képünkön) is így látta ezt a konferencián. "Az egységes bankrendszernek nem célja a profitszerzés, hanem az eszköze" - fogalmazott az alelnök.

Az MNB felügyeletként inkább vitamin szeretne lenni a bankrendszer számára, mint méreg, ennek megfelelően alakítja a szabályozást

- hangsúlyozta Windisch.

Az alelnök dicsérte a bankszektor elmúlt néhány évben elért eredményeit. A növekedési hitelprogramot (nhp) említette a szakember, amely során nem csak a kiszáradt vállalati hitelpiachoz nyújtott forrást az MNB, de tőkepuffer-kedvezményt is kaptak a programban részt vevő bankok. A devizahitelek forintosítása zseniális húzás volt Windisch szerint is, amelyen a bankokkal összefogva tudott csak túljutni a kormány és az MNB. Komoly sikerként értékelte a szakember a nem teljesítő hitelállományok leépítését.

Regionálisan nagyobb önerő jöhet

A célzott szabályozásban hisz a jegybank, ilyenek a devizahitelekre vonatkozó szigorúbb folyósítási szabályok. A jövőben nem tartja kizártnak Windisch, hogy ha túlfűtötté válik egyes régiókban ingatlanpiac, akkor alacsonyabb hitel/fedezet arányt, vagyis magasabb önerőt követelnek meg egyes térségekben - például a fővárosban a lakásvásárlóktól. Jelenleg a forinthitelnél maximum 80 százalékos az arány, vagyis minimum 20 százalékos önerő kell. (A jelenlegi szabályozás szerint az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott forinthiteleknél a kitettség hitelkérelem elbíráláskori értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 80 százalékát, pénzügyi lízingnél 85 százalékát. Építés alatt lévő létesítményre nyújtott hitelnél forgalmi érték alatt az ingatlan teljes készültségének elérésekor várható forgalmi értéke értendő.)

A változó kamatozású lakáshitelek továbbra is "csípik az MNB szemét", személyre szóló ajánlatot kapnak hamarosan a változó kamatozású jelzálogkölcsönnel rendelkező adósok arról, milyen feltételekkel válthatják fix kamatozásúra a hitelüket.