A használt lakások értékesítésében felgyorsult a már 2013-ben elkezdődött bővülés. 2014 első negyedévében 24 ezer használt lakás cserélt gazdát, ami 32 százalékkal több, mint a megelőző év azonos időszakában. Az ezután következő negyedévek adatainak beérkezése még nem zárult le, az időarányos adatforgalom a továbbiakban is hasonló mértékű bővülést jelez - írta a KSH a legújabb, 2014 harmadik negyedévi Lakáspiaci árak, lakásárindex című elemzésében.
Tavaly január-szeptemberben 18 százalékkal több új lakás épült értékesítési céllal, mint 2013-ban, ennek hatása azonban egyelőre alig érzékelhető az új lakások értékesítési adataiban. Az összes eladott lakás 2,5 százaléka, 1800 lakás volt új építésű ebben az időszakban.
A használt lakások piacán 2014 szeptemberéig összességében 2,5 százalékos "tiszta" áremelkedés következett be. Ez azt jelenti, hogy ennyivel kerülnének többe a lakások, ha ebben az évben ugyanazokat adták volna el, mint egy évvel korábban. Az eladott lakások minőségi összetétele azonban az olcsóbb lakások felé tolódott (ennek indexe 1,7 százalékkal csökkent), így a ténylegesen eladott használt lakások átlagos ára kisebb mértékben, 0,8 százalékkal emelkedett.
A használt lakások árszintje az év közben bekövetkezett drágulás hatására közelebb került a 2010-es bázisidőszaki értékhez, de így is 7,7 százalékkal elmarad attól. Éves szinten az új lakások ára mindössze 0,4 százalékkal alacsonyabb a bázisidőszaki értéknél. Konkrét lakásárakat az Otthontérképen, itt találhat.
Negyedéves tiszta árindex
Amíg 2013-ban a negyedik negyedév visszaesésétől eltekintve megállt a használt lakások árának csökkenése, majd 2014-ben folyamatossá vált az áremelkedés: az első negyedévben 2,0, a másodikban 1,6 a harmadik negyedévben pedig 1,3 százalékkal drágultak a lakások a megelőző negyedévhez képest. Az új lakások negyedéves árindexe 2014-ben a bázisidőszaki szint körül mozgott.
Ennyibe került egy átlagos lakás
A 2014 első három negyedévében eladott használt lakások átlagos árszintje még alig tér el a 2013-ban mért értékektől, az első két negyedév kedvezőbb adatait ugyanis csökkenti a harmadik negyedév jelenleg még alacsony árszínvonala. (Az adatok beérkezésével ebben változás várható). A 2014-ben eddig eladott lakások átlagos ára 9,7 millió forint volt, ez egyezik a 2013-assal. A lakások négyzetméterára 145-ről 147 ezer forintra nőtt. A fajlagos árak Budapesten 226-ről 232 ezer forintra, és a megyeszékhelyeken 143-ról 146 ezer forintra emelkedtek. A kisebb településeken egyelőre a négyzetméterárak enyhe csökkenése figyelhető meg.
Rossz hír a budai zöldövezetben lakóknak
Budapesten mérsékelte a területi árkülönbségeket, hogy a legolcsóbb kerületek árszínvonala emelkedett (VIII. X. és XXI. kerület), miközben a hagyományosan legdrágább területeken kissé estek a lakásárak (II. és XII. kerület). Kiemelkedő árnövekedés következett be a belső kerületekben (V., VI., VII.), ezáltal az V. kerületi átlagár már meghaladja a XII. kerületi szintet, és így a II. kerület mögött a második helyre lépett elő a kerületek rangsorában.
Ilyenek az uniós lakásárak
Az Eurostat lakáspiaci árindexe összevontan mutatja be a használt és az új lakások áralakulását. Eszerint 2014 harmadik negyedévében az EU-tagállamok összesített lakáspiaci indexe 2011 óta először átlépte a bázisértéket (100,4 százalék). Az eurózónán belül a lakásárindex az EU átlaga alatt van, értéke 97,7 százalék, a magyar lakásárindex a harmadik negyedévre 94,5 százalék százalék lett.
Újdonság, hogy 2014-ben már Ausztria is csatlakozott a lakásárindexet közzétevő országokhoz. Az általuk mért lakáspiaci árváltozás a legmagasabbak közé tartozik, a 2010-es bázison mért index csak Észtországban, Lettországban, Norvégiában és Izlandon magasabb. Továbbra is Spanyolország indexe a legalacsonyabb, bár 2014 eleje óta itt is emelkedtek az árak (72,1 százalék). Ausztria kivételével a környező EU-tagállamokban egyelőre csökkennek a lakásárak. Közülük Románia indexe a legalacsonyabb (77,2 százalék) az év harmadik negyedévében.