A tavaly első három negyedévi lakásadásvételi szerződések közül eddig 103 ezer adata érkezett be, az egy évvel korábban hasonló feldolgozottság mellett összesített adatoknál 8,1 százalékkal több.  A forgalomból 3,4 százalékkal részesedtek az új lakások, értékesítési céllal 5407 lakás épült, eddig azonban csak 3507 új építésű lakás értékesítési adata vált ismertté - olvasható a KSH elemzésében.

Az első három negyedévi tiszta árváltozás - azaz, ha ugyanazokat a lakásokat adták volna el tavaly, mint 2017-ben -, 8,5 százalék volt. Azonban a forgalom az alacsonyabb értékűek felé tolódott, ennek hatására a ténylegesen eladott használt lakások átlagos ára kisebb mértékben, 6,2 százalékkal nőtt (teljes árváltozás).

A 2015. évi bázishoz viszonyítva a használt lakások ára több mint  30 százalékkal emelkedett. A minőségi összetétel a bázisidőszakra jellemzőnél továbbra is alacsonyabb, ami azt jelzi, hogy a használtlakás-piaci forgalom összetétele az alacsonyabb lakás-árszínvonalú települések javára  módosult. Ez alapvetően annak a következménye, hogy a kedvezőbb  lakáspiaci pozíciójú településeken - leginkább Budapesten - a kereslet növekvő része az épülő új lakások felé fordult.

Az új lakások az első három negyedévben az előző évhez képest 5,8 százalékkal, a 2015. évi bázishoz mérve  24 százalékkal drágultak.

Már majdnem elérte a válság előtti árszintet a piac

A használt lakások 2015 óta bekövetkezett 30 százalékos árnövekedése a fogyasztói árak változásának hatását kiszűrve 24, az új lakások esetében 18 százalékot tett ki. A 2018. első három negyedévi országos lakáspiaci reálárindex közelítette a lakáspiaci válságot megelőző 2008. évit: az új lakások reálára 2,6, a használtaké 2 százalékkal maradt el a tíz évvel korábbitól.

Megállt a drágulás

A harmadik negyedévben a használtlakás-árak szintje az előző év azonos időszakihoz képest 10,7, a megelőző negyedévihez viszonyítva 3,7 százalékkal
emelkedett. Az új lakások árindexe 2018 első negyedévére 10,3 százalékkal lett magasabb a  megelőző év azonos időszakához mérten. Az év további időszakaiban az eddig ismert adatok egyelőre nem mutatnak további áremelkedést, így a harmadik negyedévi árak mérsékeltebben, 4,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit

Mivel mindössze 500 harmadik negyedévi újlakás-tranzakció adatai ismertek, a KSH csak a használt lakások piacát vizsgálta a negyedévben részletesebben.

Budapesten és a megyeszékhelyeken adták el a lakások 44 százalékát, a kisebb települések 56 százalékkal részesedtek a forgalomból.  A főváros piaci részesedése 2015 óta folyamatosan csökkent, tavaly az összes ismert adásvétel 23 százalékát hozták tető alá Budapesten, szemben a három évvel korábbi 30 százalékkal. A megyeszékhelyek összesített forgalma továbbra is 21 százalék körüli. A kisebb városokban kötött ügyletek aránya enyhén, a községekben tető alá hozottakén jelentősebben nőtt: 2018 első három negyedévében gyakorlatilag minden negyedik tranzakció a községekben jött létre.

Előre tört a családi ház piac

A nagyobb városokban a társasházi, nem lakótelepi lakások relatív súlya növekedett, miközben a családi házak és a lakótelepi lakások eladása veszített korábbi részesedéséből. A jellemzően családi házas kistelepülések súlyának növekedése azonban bőven ellensúlyozta a városi családi házak forgalmának visszaszorulását.

Országos összesítésben a családi házak adták a teljes használtlakás-piaci forgalom 48 százalékát, ami a 2010 óta mért legmagasabb érték. A lakótelepi panellakások összes eladott lakáson belüli aránya a korábbi évekre jellemző 19-20 százalékról 16 százalékra csökkent.

Ennyibe került egy átlaglakás tavaly

Január és október között egy használt budapesti átlaglakásért 27,8 millió forintot fizetett a vevő, 3,4 millió forinttal többet, mint 2017-ben. Ezalatt a megyeszékhelyeken 1,8 millió forinttal, 14,8 millió forintra nőtt az átlagos lakásár. A lakások négyzetméterára Budapesten átlagosan 492 ezer, a megyeszékhelyeken 239 ezer forint volt, 17, illetve 16 százalékkal több, mint a 2017. évi átlag.

A kisebb településeken mérsékeltebb volt az áremelkedés: a városokban az átlagos lakásár 11,9 millió forintot, a községekben pedig 7,4 millió forintot tett ki. Az átlagos négyzetméterárak a városokban a 2017. évi 151 ezerről 159 ezer forintra nőttek, a községekben elenyésző mértékű volt az áremelkedés (79 ezerről 80 ezer forintra).

A budapesti négyzetméterárak nagyságrendekkel meghaladták a községi, azon belül is főként az agglomerációkon kívül eső községek árszintjét, azok
több mint hat-, illetve nyolcszorosát tették ki.

A megyék rangsorának élén Győr-Moson-Sopron megye áll: Győrben 312 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, de a megye többi településén mért 181 ezer forintos összeg is kiemelkedőnek számít a megyék többségéhez viszonyítva. A rangsor végén szereplő Nógrád megyében a salgótarjáni lakások
(94 ezer forint négyzetméterenként) árszintje alig haladta meg a kisebb települések 70 ezer forintos fajlagos árát.

2015 óta Győr-Moson-Sopron megye lakásárai utolérték a Pest megyeiekét. A budapesti agglomerációs övezet településeinek átlagos lakásárszintje 2010-ig a győriéhez hasonlóan alakult, ezt követően azonban attól egyre inkább elmaradt. Tavaly a főváros agglomerációs övezetében 230 ezer forint volt a négyzetméterár, miközben Győrben már meghaladta a 310 ezer forintot.

Lemaradt az agglomeráció

2015 után a budapesti árak gyors ütemben eltávolodott az ország többi településén, ezen belül a budapesti agglomerációban tapasztalt szinttől is. Tavaly január - októberben már a pesti külső kerületek fajlagos árszintje is meghaladta az agglomerációban legdrágábbnak számító nyugati szektor árait.

Az egy lakásra jutó eladási ár az agglomeráció nyugati területein meghaladja a 35 millió forintot (miután az agglomerációban jóval nagyobb lakások cseréltek gazdát, mint a fővárosban)  ennél csak a budai hegyvidéki kerületekben magasabbak az árak (45 millió forint). Az agglomeráció északnyugati szektorában a budai egyéb kerületekhez hasonlóak az árak (31 millió forint). A pesti külső és átmeneti kerületek árai nem különböznek számottevően az agglomeráció északi és keleti területeitől  (23-24 millió forint).

A budapesti agglomeráció déli és délkeleti szektorainak lakáspiaci árszintje a vizsgált területi egységek között a legalacsonyabb, egy átlagos használt lakás ára alig haladta meg a 21 millió forintot tavaly az első három negyedévben.

Izland az éllovas az európai drágulásban

Az Eurostat adatai szerint a tagállami összesített lakáspiaci-árindex a 2015. évi 114,7 százalékát tette ki, az eurózónán belüli lakásárindex (113,4 százalék) elmaradt attól. Az EU egészére számított reál lakáspiaciár-index 2015 óta meghaladta az eurózónára vonatkozót.

Az Eurostat módszertana szerint 2015. évi bázison számított, összevont lakásárindex magyarországi értéke 135 százalék volt. A bázisindex továbbra is Izlandon volt a legmagasabb (143,5 százalék), de 130 százalék fölötti volt Magyarország mellett Írország, Csehország és Lettország esetében is.

2018 második negyedévéhez képest a legtöbb európai országban emelkedtek a lakásárak, mindössze Szlovákia, Románia, Finnország és Olaszország
esetében volt 1 százaléknál alacsonyabb mértékű árcsökkenés.

A teljes anyagot itt olvashatja el.