Az elmúlt évben az előző évhez képest 20 százalékkal több, mintegy 21 ezer lakás épült összesen az országban, ami a hazai lakásállomány 200 évente történő megújításához lenne elegendő - kommentálta a KSH legfrissebb számait a Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE).
A lakásállomány 100 éves megújulásához évente legalább 40 ezer lakásnak kellene megépülnie, így a tavalyi mennyiség a szükséges lakásépítésnek alig több, mint a fele. A 2013-as mélypontról (évi 7 ezer új lakás) alapvetően kormányzati intézkedésekkel (5 százalékos áfa, csok) sikerült feltornáznia lakásépítéseket 21 ezer fölé, ezért a TLE továbbra is fontosnak tartaná, hogy a kormány aktív intézkedésekkel, újabb ösztönzőkkel őrizze meg legalább a 2019-es lakásépítési szintet, a kivezetett kedvezményes áfakulcs után is.
Szükség van hosszú távú lakásprogramra
A TLE továbbra egy legalább 15 évre szóló lakásprogram elkészítését szorgalmazza, ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú bérlakásrendszer felállításáról pedig úgy vélik, segíthetne abban, hogy a szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon.
Jó eszköznek tartanák a bérlakásépítés mellett a falusi csokhoz hasonló áfavisszatérítés kiterjesztését a nagyobb településekre is, vagy a népesedési célokat, a családok érdekeit közvetlenül figyelembe vevő kedvezményes lakásépítési áfakulcs újragondolását.
Az egyesület osztrák példából kiindulva elkészítette "közhasznú lakásépítési program" javaslatát, amelyben három gyermek megszületése esetén a bérlő család vételi jogot kapna a lakásra. Az állam olcsó hitellel, esetleg építési terület rendelkezésre bocsátásával támogatná a rendszert, amely a jelenleginél nagyságrenddel kedvezőbb bérleti díjat és minőségi lakhatást kínálna a családok részére.
Várható a lassulás
Kiemelkedő eredményekkel zárta a múlt évet a lakáspiac, az utóbbi években elért bővülés pedig elsősorban a béremelkedésnek, a kedvezményes áfának és a lakáshitelezésnek köszönhető. A jövőben viszont lassulás várható - hívja fel a figyelmet a friss számokat kommentálva Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
A lakásáfa-szabályozás változása mellett a lakásdrágulás, a kivitelezési költségek növekedése miatt várhatóan a múlt év utolsó negyede lehetett a csúcs a lakásépítési piacon. Az idén inkább a kiadott engedélyek számában várható nagyobb csökkenés, az átadásoknál még nem várható jelentősebb visszaesés, mert sok olyan lakás készülhet el, amelyek az elmúlt években kaptak építési engedélyt - mondta a szakember.
A tavalyi lakásépítési rekordban az állami támogatások és a kedvezményes lakásépítési áfa játszott szerepet - erősítette meg az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balogh László is. A portál adatai szerint az eladási céllal épülő új lakások kínálatában visszaesés várható, 2021-ben és 2022-ben harmad-, negyedannyi lakást adhatnak át a beruházók, mint 2018-ban és 2019-ben. Ugyanakkor az új lakásokra továbbra is van kereslet, amely idén februárban 5 százalékkal nőtt éves szinten.
A jövőben megépülő lakások közül elsősorban a családi házaké lehet a főszerep, hiszen az ezekre vonatkozó új építési engedélyek száma tavaly 8 százalékkal nőtt, a tavaly kiadott összes lakásépítési engedélyek száma viszont 4,3 százalékkal csökkent - tette hozzá.
Nincs jele a túlfűtöttségnek
Idén még viszonylag magas lehet a lakásátadások száma a korábban építési engedélyt kapott, folyamatban levő építkezések miatt, az átadásokat azonban némileg lassíthatja, hogy 2023-ig kaptak haladékot a kedvezményes lakásáfa megtartására azon lakások felépítése, amelyek tavaly november 1. előtt rendelkeztek építési engedéllyel - véli Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
A tavaly átadott mintegy 21,1 ezer lakás 1000 lakosra 2,2 lakás építését jelenti, míg az európai átlagos érték 3-3,5 lakás. A hazai lakásállomány százévenkénti megújításához is évente 35-40 ezer lakás építésére lenne szükség. Mindezek alapján a szakértő úgy véli, a hazai lakásépítések száma semmilyen túlfűtöttséget nem tükröz, sőt, még a válság utáni visszaesést sem pótolta. Részben pedig éppen a szűkös új kínálat okozta az elmúlt években látott lakásár robbanást, azonban a beruházások széles körű fellendülése a költségeket is érdemben növelte.
11 éves rekord dőlt meg
Budapesten, a megyei jogú városokban és a községekben egy évtized, míg a kisebb városokban 11 év rekordja dőlt meg a tavalyi év utolsó három hónapjában. Az év vége szezonálisan mindig erős a lakásátadásokban, de a tavalyi hajrá oka egyértelműen az, hogy az elmúlt években, a kedvezményes lakás-áfa miatt dömpingszerűen, egyszerre épültek a nagy lakóprojektek, így rengeteg nagy társasház átadása is erre az időszakra esett. Emellett a lakásépítők a vevők vásárlási hajlandóságát is próbálták serkenteni az építkezések mielőbbi befejezésével - mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Ennek megfelelően Budapesten és a kisebb városokban októbertől decemberig több lakást adtak át, mint az év első három negyedévében összességében.
Ezzel szemben a kiadott lakásépítési engedélyek számában a tavalyi utolsó negyedévi szám 2016 harmadik negyedéve óta a legalacsonyabb volumen, és éves szinten 23 százalékos csökkenést mutat, Budapesten 2018 utolsó három hónapjához képest 44 százalékos a visszaesés. A mutató egyedül a községekben jelez éves szinten pozitív, hat százalékos elmozdulást, és a kisebb városokban is csak négy százalékos a csökkenés. Ezek a számok jól leképezik a lakáspiac egészének elmúlt két-három éves folyamatait, ahogy a kereslet egyértelműen áttevődött az olcsóbb területek, valamint a kisebb települések felé.
Az OTP legfrissebb Budapesti Újlakás Értéktérképe idén 25 százalékkal több lakásátadást jelez a fővárosban a tavalyihoz képest. Az idei átadásokat az is sürgeti, hogy a december 31-e előtti használatba vétel esetén még nem kell megfelelni a majd csak 2021-től érvényes szigorúbb energetikai előírásoknak. Nagyobb visszaesés a lakásépítések terén 2021-ben következhet be - jósolja Valkó Dávid.