Koji László, ÉVOSZ elnök

A határozott idejű támogatásoknak és adókedvezményeknek köszönhető a lakásépítési számok ingadozása, az első negyedévi visszaesés a korábbi, előrehozott építések utáni hullámvölgy jele - kommentálta a KSH első negyedévi lakásépítési adatait lapunk kérdésére Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Az építési engedélyek és a bejelentések számának növekedése pedig az alacsony bázis mellett véleménye szerint annak az eredménye, hogy az otthonteremtők rájöttek, hiába várnak árcsökkenésre, az építőanyagok továbbra is drágulni fognak, illetve hiány lehet az alapvető anyagokból.  Budapesten pedig a rozsdaövezeti fejlesztésekre érvényes kedvezmények is élénkítik az  építési kedvet - mondta Koji László.

Kapcsolódó

Suppan Gergely, Takarékbank

2020-ban még viszonylag magas volt a lakásátadások száma és kedvezmények tervezett kivezetése miatt alacsony az építési engedélyeké. Tavaly ezért estek vissza a lakásépítések, ezt azonban ellensúlyozhatja a korábban építési engedélyt kapott, de eddig meg nem valósított lakásépítések, építési tervek esetleges megvalósítása. Az alapanyagok esetenkénti hiánya, az építőanyagárak meredek emelkedése és a kamatok emelkedése szintén hátráltathatja az építkezéseket - írja lapunkhoz eljuttatott kommentjében Suppan Gergely.

A lakásépítések igen egyenlőtlenül oszlanak el az országban, s a válság előtti teljesítményhez, a nemzetközi rátákhoz, valamint a hazai lakásmegújítás kívánatos mértékéhez képest továbbra is elmaradnak. A hazai lakásállomány százévenkénti megújításához is évente 35-40 ezer lakás építésére lenne szükség.

Suppan szerint mindezek alapján a hazai lakásépítések száma semmilyen túlfűtöttséget nem tükröz, sőt, még a 2008-as pénzügyi válság utáni visszaesést sem pótolta. Az elmúlt években látott lakásárrobbanást pedig éppen a kínálat szűke okozta, amit a beruházások széles körű fellendülése és a forint gyengülése miatt költségemelkedés is érdemben növelt.

A külpiaci hatásokat tükröző meredek nyersanyagár robbanás érdemben növeli a kivitelezés költségeket és így az újlakás árakat, az árak naponta változhatnak, ez pedig egyes nyersanyagok hiányával átmenetileg fékezheti a lakásépítéseket, elbizonytalaníthatja, vagy elhalasztása kényszerítheti a beruházókat, ami kockázatot jelenthet az idei teljesítményre. A hitelkamatok növekedése szinten visszafoghatja a keresletet, azonban a Zöld Otthon Program keretében nyújtott hitelek népszerűsége a bevezetést követően kiemelkedő.

Balogh László, Ingatlan.com

Az első félév vége az első negyedévi csökkenést tükröző adatok dacára is pörgős lehet az év közepén életbe lépő energiafogyasztási szigorítás miatt, majd tovább lassulhat a tempó - áll az ingatlan.com elemzésében. Az idei első negyedévi visszaesés annak is köszönhető, hogy a 2020 év végi lakásátadás-dömping áthúzódhatott a tavalyi év elejére, ami magasra tette a lécet az idei első negyedév számára. Az engedélyek növekvő száma ugyanakkor a  lakásépítési kedv fokozódását mutatja.

Egymással ellentétes tényezők határozzák meg ezt az új lakások piacát az idén. Az év első négy hónapjában a kereslet ugyan elmarad a tavalyitól, de ötéves távlatban a második legerősebb évkezdetről beszélhetünk. A kínálati oldalnak a tavaly ősszel indított zöld otthon program nagy lendületet adott, a keret azonban lényegében kimerült, így erről az oldalról nem kap további támogatást az új lakások piaca.

Az új lakások iránti kereslet az elemzés szerint éves szinten 18 százalékkal csökkent az idei év első négy hónapjában, de 11 százalékkal volt magasabb, mint a járvány előtt, azaz 2019 azonos időszakában. A kínálat 3 százalékkal nőtt, így több mint 8 ezer új lakást kínáltak eladásra országszerte.

Az első félévben élénk maradhat az új lakások piaca, elsősorban azért, mert júliusban lép életben az új energiaszabály, amely szerint legalább BB-s kategóriába tartozó lakóingatlan kaphat utána használatbavételi engedélyt. Így, akik még csak a CC-s besorolású ingatlant építenek, addig át kell adniuk azt. Nemcsak a szabályozás, hanem az energiakrízis miatt is fokozott szerepet kap az energiafogyasztás a következő időszakban.

Támaszt adhat a piacnak egy újabb, állami vagy jegybanki program, ebből a szempontból kedvező, hogy a Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban megszerzett zöld mandátumára hivatkozva nyitottságát fejezte ki arra, hogy folytassa a zöld otthon programot.

Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE)

A jelenlegi otthonteremtési támogatások – különösen a nehéz piaci körülmények között – támaszt jelentenek a lakásépítési, felújítási ágazat számára, amire nagyon nagy szükség van, hiszen a friss számokból jól látszik az ágazat megtorpanása. A hatályos szabályok szerint azonban az otthonteremtési támogatás több eleme (otthonfelújítási támogatás, áfakedvezmények, falusi csok, illetékmentesség) is kifut 2022 végén.

A TLE  szerint a családok és az építőipar számára is létkérdés a támogatások fenntartása. Az elmúlt időszakban az energia- és építőanyagárak drasztikusan emelkedtek, a nem csillapodó szakemberhiány ugyancsak drágítja a kivitelezést. Az építési költségek, valamint a lakáshitel-kamatok erőteljes emelkedése miatt az állami támogatások nélkül a lakásépítések és a felújítások jelenlegi szintje nem tartható fenn.

Véleményük szerint ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma a kívánatos szintet elérje és azon tartósan megmaradjon szükséges mind az általános 5 százalékos újlakás-áfa, mind az otthonteremtési támogatások állandósága. Ugyanakkor ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre van szükség.

Hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással járnának. Ezért javasolják az otthonteremtési politikában a több éves előrelátást és tervezést - áll a TLE kommentjében.