Egy évvel ezelőtt az adómentes kamatbevétellel kecsegtető Magyar Állampapír Plusz, idén januártól pedig az áfakedvezmény kivezetése érintette hátrányosan az új építésű lakások piacát, majd jött a koronavírus. Úgy tűnik azonban, hogy a vidéki lakásépítőket nem érte felkészületlenül a válság. Nincs érdemi változás a piacon lévő projektek számában, azonban a jövőt illető bizonytalanság visszafogja a fejlesztők fantáziáját - értékelte az OC legújabb felmérésének adatait Soóki-Tóth Gábor.

Az elemzési vezető elmondta, a rozsdaövezetekre meghirdetett áfakedvezmény sokat ígérő, akár újra beindíthatja a nagyobb városokban a lakásépítést. Az intézkedés célja, hogy csökkenjen a vidéki településekre is jellemző városkörnyéki urbanizációs nyomás. Különösen Győr, Kecskemét vagy Pécs érintett, ezekben a városokban az átlagosnál több lehetőség kínálkozik a fejlesztésre.

Kapcsolódó

Hol épülhet be rozsdazóna?

Győrben például a Rába gyár egykori területén állnak jelentős területek rendelkezésre, közvetlenül a belváros szomszédságában, Kecskemét Homokbányán az egykori laktanya terület fejlesztése kaphat újabb lendületet. Pécsett az átlagosnál is több lehetőség kínálkozik. Az OC felmérése szerint tucatnyi olyan terület van a városban - volt laktanya, ipari telephelyek, bányászathoz kapcsolódó területek, de akár volt fürdő, kórház szanatórium vagy vidámpark ingatlana is - amelyek alkalmasak lehetnek rozsdaövezeti lakásépítés megvalósítására.

A megyei jogú városokban végzett felmérés összesítése szerint júniusban 325 társasházi lakás projekt érhető el, ezekben 9 231 új lakás épül. Ez az előző időszakkal szinte megegyező érték, mindössze három százalékkal több, a beruházás különböző szakaszában lévő projektet és lakást, jelent, mint három hónappal korábban - hasonlította össze a két egymást követő negyedév adatait Soóki-Tóth Gábor. A tavaly júniusi adattal összevetve még ennél is kisebb a különbség.

A 23 megyei jogú város közül a legtöbb beruházást Győrben, Debrecenben, Pécsett és Szegeden indították el a fejlesztők. A felsorolt négy városban található az online meghirdetett új lakás projektek majdnem a fele.

Kopogtat a visszaesés

Az adatok elemzése során azonban kiderült, hogy a piaci szerkezet jelentősen átalakult: amíg a megyei jogú városokban 2019 második negyedévben még 45, addig 2020 második negyedévében már csak 29 projekt indult, ami 35 százalékos csökkenést jelent.

A piacon egy év alatt jelentősen csökkent az új projektek száma, ami egyelőre azért nem járt a lakások darabszámának csökkenésével, mert az ingatlanpiacot sújtó nehézségek miatt, sok korábban indított fejlesztés beragadt. Ezek kifutása után lesz érezhető, hogy idén már kevesebb projekt indult - árnyalta a piaci helyzetet Soóki-Tóth Gábor.

Az épülő lakások száma Győrben volt a legmagasabb (1 883), majd Szeged (1 202) és Debrecen (1 088) a sorrend. A legnagyobb lakásszámú projekt továbbra is a Szegeden épülő Cédrus liget több mint 500 lakással. Ekkora, több száz lakásos projektek nem jellemzőek a vidéki nagyvárosokra. Kétszáznál több lakást egyedül a Győrben épülő Dunaville Társasház kínál. A kis léptékre jellemző, hogy az épülő projektek lakásszámának mediánja mindössze 15.

Az értékesítettségi szint jelentősen átalakult egy év alatt: amíg tavaly Debrecenben alig harmada volt elérhető az új építésű lakásoknak, idén a második negyedévben az eladatlan lakások aránya már 44 százalék volt. Egy évvel ezelőtt Érden, Nyíregyházán, Székesfehérváron, illetve Szekszárdon ugyancsak egyharmad vagy ennél kevesebb lakás volt elérhető, ám idén már - Székesfehérvár kivételével - nőtt az eladatlan lakások aránya.

A pesti ár felért megy az átlaglakás

A vidéki megyeszékhelyeken jellemző 602 ezer forintos fajlagos lakásár a fővárosi érték fele, ami az egy évvel ezelőttit 18 százalékkal, míg az előző negyedéves értéket 4 százalékkal haladta meg. A legdrágább Debrecen és Székesfehérvár (750 ezer forint négyzetméterenként), míg Hódmezővásárhelyen és Nagykanizsán ennek valamivel több, mint a felét éri (400 ezer forint) egy négyzetméter. A legdrágább projektet is Debrecenben kínálták négyzetméterenként 1,252 millió forintért, a másik véglet egy miskolci fejlesztés volt a négyzetméterenként 217 ezer forinttal.