Ma Magyarországon a lakásgazdálkodásnak elsődlegesen nem szabályozási kérdések szabnak korlátot, hanem a forráshiány. Ezért az ÉVOSZ javaslatai elsődlegesen a forrás állami és lakossági bővítésére irányulnak.
Az Európában tapasztalható "lakhatási krízis" magyaros változata, a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése, ahol a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra a lakhatás minőségére. A keresletet figyelembe véve, a növekvő új lakásszám ellenére sem épül elegendő új lakás és az elkészülteket sem a rászorulók veszik meg jellemzően, hanem a befektetési célú vásárlások a meghatározóak, az elmúlt évben Budapesten az új építésű lakások 65 százalékát befektetési céllal vették meg - hívja fel a figyelmet az ÉVOSZ.
Kapcsolódó
A lakossági építéseknél és felújításoknál a legmagasabb szintű fekete foglalkoztatás, az írásos szerződések nélküli munkavégzés. Ez a jelenség rontja a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetét, ami mindenképp változtatásokat sürget a lakásépítés, lakásfelújítás területén, hiszen nagy kockázatot hordoz magában a megrendelő és kivitelező számára egyaránt - figyelmeztet a szakszövetség. Számításaik szerint 2019-ben mintegy 300 milliárd forint értékű lehet az a lakásfelújítás, amit szóbeli megállapodást mentén kiviteleznek. Ennek a kivitelezői szolgáltatási áfatartalma mintegy 80 milliárd forint, amit az állami költségvetés nem lát, elesik tőle.
Ahhoz, hogy 2020-ban a lakásépítés, a lakásfelújítás egyenrangú legyen és lendületük ne törjön meg, az ÉVOSZ ja következőket javasolja:
- A lakásépítési, lakástámogatási programok csak akkor hatásosak, ha hosszú, legalább 10 éves időtávon kiszámíthatóak és elegendő forrás van mögöttük. Csak ilyen időtávba fér bele a lakossági előtakarékosság, a munkáltató támogatási érdekeltsége, a banki érdekeltség és a költségvetés teherbíró képessége. A programok továbbra is az első új és használt lakás megszerzésére és a meglévők energiatakarékossági és hőszigetelési problémáinak megoldására kell irányuljanak. A csok keretében végezhető felújítások nagyobb figyelmet igényelnének.
- A meglévő lakásvagyon felújításánál meghatározó az energiatakarékos létesítménykialakítás. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia jó kiindulópont egy lakásfelújítási programhoz, ennek a forrásszükségletei ismertek, a költségterhek ösztönzőbb megosztása a költségvetés és a lakástulajdonosi kör, a csokban nem részesülő lakosság között kialakításra vár.
- A rendezett költségvetési kapcsolatokkal működő vállalkozásoknál a munkaadó adó- és járulékmentesen adhasson új építésű lakásnál egy munkavállalójának egy alkalommal maximum 6 millió forint munkáltatói hitelt/vissza nem térítendő támogatást, felújításnál pedig maximum 3 millió forintot.
- Lakóingatlan felújításoknál legyen visszaigényelhető a felújítás számlával igazolt áfájának 50 százaléka maximum 3 millió forintig. A feltételek ne adjanak lehetőséget visszaélésekre.
- Érdemes modernizálni az energiatakarékos városrész-rehabilitációs programokat, ahol a meglévő lakások korszerűsítése, az újak megépítése együtt szerepel a városrész további energiafogyasztó létesítményeinek, energiahálózatainak a rekonstrukciójával.
- A panellakások minőségének javítása érdekében hosszú távú panelprogramra van szükség, finanszírozási és átmeneti lakhatási elemekkel.
- A megrendelő felelősségének erősítéséhez hozzájárulna a lakásszövetkezetek, a társasházi tulajdonosi közösségek működésének újraszabályozása, jogállásuk modernizálása.
- Kapjanak az új építésű lakóingatlanok 5 éves építményadó-mentességét, illetve -kedvezményt, illetve az ÉVOSZ javasolja a települési önkormányzatok ilyen irányú kormányzati ösztönzését.
- Állami, illetve önkormányzati bérlakásprogram előkészítésére és elindítására van szükség, amelyben az üzemeltetés, a közös költségek és a bérleti díjak megállapítása állami-önkormányzati hatáskörben, kontroll alatt vannak.
- Javasolják az iparosított lakásépítési és felújítási technológiák kifejlesztésére és gyártására irányuló innovációs pályázat kiírását az építésgazdaság területén működő vállalkozások részére.