Az elmúlt évben mintegy 180 ezer lakás esett át valamilyen felújításon, s közel ugyanennyi felújítását jósolja 2019-re a Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. (ÉVOSZ) . A volumen önmagában, a 4,5 millió lakásállományra vetítve közelít ahhoz a mértékhez, ami a lakásállomány egészséges ütemű 20-25 évenkénti megújulásához szükséges lenne, csakhogy több szempontból mégsem ilyen kedvező a kép.

Egyfelől nem lehet tudni, hogy ez a 180 ezer lakás milyen mértékben újult meg, mindössze egy festést, vagy burkolatcserét végeztek, vagy korszerűsítették a fűtést, esetleg szigeteltek és nyílászárót is cseréltek-e. Másfelől a kor színvonalához való igazodáshoz évente 200 ezer lakásnak kellene nagyszabású megújuláson átesnie, csakhogy az ehhez közelítő nagyságrend is csak az utóbbi pár évre jellemző, így jelentős lemaradás halmozódott fel a felújítások terén.

Nem nőtt érdemben

A hazai építőanyag-gyártók szakmai szövetsége (MÉASZ) adatai szerint tavaly nem nőtt érdemben a lakossági épületenergetikai felújítások aránya és mértéke, sőt, egyes visszajelzések alapján az év vége felé csökkenés kezdődött. Pedig e szegmens alakulása kulcsfontosságú az építőipari növekedés stabilizálásában, a magasépítés további növekedésének mértékét az 5 százalékos áfa kifutása után legnagyobb részben a lakáskorszerűsítések és az intézményi beruházások határozzák majd meg leginkább.

A MÉASZ ugyanakkor attól tart, hogy a lakásfelújítások, energetikai korszerűsítések terén a lakástakarék-pénztári szerződések állami támogatásának megszüntetése egyéb intézkedés nélkül a későbbiekben jelentős visszaesést generálhat. A kamatmentes hitel iránt visszafogott kereslet arra utal, hogy a konstrukció önmagában nem elég vonzó, ezért a szövetség az energetikai korszerűsítésekre változatlan a számlával igazolt költségek részleges áfa-visszatérítését javasolja. Ha a szén-dioxid-kibocsát kvótabevételeket is erre az épületenergetikai piacra csatornáznák be, az tovább javíthatná a lakhatási minőséget - állítja a MÉASZ.

A lakosság felújítási, korszerűsítési szándékai a GKI friss felmérése szerint idén az első negyedévben voltak a csúcson, a második és harmadik negyedév némi visszaesést hozott, de még mindig csúcsközeli értéket mértek. A rendszeres, negyedévenkénti megkérdezésnél a felmérésben résztvevőknek arra kell válaszolniuk többek között, hogy a következő egy évben tervezik-e a lakás felújítását, korszerűsítését s az igennel válaszolóknak el kell különíteniük, hogy biztosan, vagy csak valószínűleg cselekednek így.

Ennyi háztartással érdemes kalkulálni

Az elemzésből kiderült, a következő 12 hónap során 50 ezer háztartás jelezte biztosra, 380 ezer háztartás pedig valószínűre a felújítás elkezdését. Az eredmény értékelésénél figyelembe kell venni, hogy még a biztos szándék sem valósul meg 100 százalékban, a valószínűleg felújítást kezdeményezők csoportjában pedig hatalmas a bizonytalansági faktor. Emellett a felújítás, korszerűsítés tartalma sincs definiálva, éppúgy lehet egy esztétikai ráncfelvarrás mint egy átfogó műszaki, energetikai megújítás is. Összességében a GKI becslése is 180-200 ezerre, azaz a mintában jelzett felére teszi a várható felújítások számát - mondta lapunknak Petz Raymund ügyvezető igazgató.

A tendenciát elemezve Petz érdekesnek nevezte, hogy a 2012-es mélypont után, 2016 közepéig fokozatosan növekedett a lakásfelújítást fontolgatók száma, majd a bejelentett lakáspolitikai intézkedések visszavetették a korszerűsítési kedvet. Miután a statisztikák szerint a lakosság 40 százaléka elégedetlen a lakáskörülményeivel, az igény ekkor inkább a vásárlás felé tolódott. A lakásárak hosszú ideje tartó folyamatos emelkedése és az állami támogatások folyamatos csöpögtetése azonban újra a felújítás, korszerűsítés felé tereli a lakosságot, ami az ezt tervezők számának 2018-tól újrainduló gyarapodásán jól látszik.

A lakás-takarékpénztári szerződések állami támogatásának megszüntetése egyelőre nem érezteti hatását a piacon, 3-4 év múlva azonban már mérsékelheti feljavításra fordítható forrásokat. A felújítás áfájának csökkentése ugyanakkor mérsékelhetné a piac ciklikusságát, a GKI ügyvezetője szerint pont ez az a terület - ellentétben az új lakáspiaccal - ahol indokolt lehet a 27 százaléknál alacsonyabb áfakulcs. Az építőipari termelés stabilizálása és a lakhatási körülmények javítása mellett a nemzeti vagyon megőrzése illetve a minőségének a javítása is emellett szólna - mondja Petz Raymund.

Az írás a Lasselsberger-Knauf támogatásával készült.