Az ingatlan energetikai korszerűsítése akkor optimális, ha komplex módon valósul meg, nyílászárócserével, homlokzati és födémszigeteléssel és a fűtés korszerűsítésével. Ilyen volumenű beruházást sokan nem engedhetnek meg maguknak egyszerre, inkább fokozatosan haladnak, de nagyon nem mindegy, hogy milyen sorrendben történnek a munkák.
Ideális esetben az ablakcserével érdemes kezdeni, annak a sikere pedig mindjárt a folyamat elején eldőlhet. A jó minőségű termék mellett legalább olyan fontos a szakszerű beszerelés. Ha egy építőanyag-telephelyen, vagy barkácsáruházban vásárolunk, majd a magunk szakállára keresünk kivitelező brigádot, kevesebb lesz erre az esélyünk. Ezzel a módszerrel ugyanis könnyen eshetünk abba a csapdába, hogy ha később az új ablak nem hozza az elvárt mutatókat, a gyártó és a kivitelező egymásra mutogatása közepette nem tudjuk érvényesíteni a garanciát. Prohászka Raymund, a Magyar Minőségi Ablakgyártók Egyesülete (MMAE) tiszteletbeli elnöke szerint ezért a legjobb ha közvetlenül a gyártótól szerzünk be úgy, hogy a cég garanciája a teljes folyamatra érvényesíthető legyen.
Kulcskérdés a megrendelés előtt az igény felmérése, aminél nemcsak a pontosság számít, de számításba kell venni egy későbbi szigetelés lehetőségét is. Az ablak kiválasztása is olyan pont, ahol könnyű hibázni, a szakértő szerint a részszellőzést biztosító nyílászárók beszerzésére érdemes törekedni. Gyakran elhanyagolt és a későbbiekben sok kellemetlenséget okozó részelem a könyöklő, az elvárt zárás és a hőhídmentesség ugyanis csak akkor biztosítható, ha kamraszáma megegyezik az ablakéval. Figyelembe kell venni a redőny vagy a zsalugáter kiosztását, aminek szintén passzolni kell az ablak kiosztásával.
Födémszigetelés - gyors, olcsó, egyszerű, hatékony
Ha a nyílászárócserén sikeresen túl vagyunk, jöhet a szigetelés. Sokan elfelejtik, pedig a leggyorsabban és legolcsóbban megoldható padlásfödém szigetelés nagyon eredményes, elmaradása viszont a homlokzati szigetelés eredményességét csökkent. A födém szigetelése már az ablakcsere előtt is elvégezhető, annyira egyszerű. Egy Kádár kockát alapul véve két plazma tévé árából, néhány bála szálas szigetelőanyag megvételével és lerakásával a fűtési energia 30 százaléka megspórolható - állítják a szakemberek egybehangzóan.
Ugyanez már nem mondható el a homlokzati szigetelésről, amelyhez mindenképpen javasolt a szakértő - ő nem a kivitelező - segítség igénybe vétele, aki a jogszabályi háttérhez és a rendelkezésre álló lehetőségekhez (az épület és a telek adottságai és az anyagi keretek) igazítja a műszaki tartalmat a lehető legoptimálisabb megoldás érekében. Ha energetikai tanúsítványra is szükségünk lesz, nem is kerülhető meg a szakértő közreműködése. Alapvetően külső szigetelésre kell törekedni, a belső szigeteléssel csak végső esetben érdemes foglalkozni a sokkal több kritikus pont miatt.
Amire figyelni kell:
Indulásnál érdemes eldönteni, hogy a saját jó közérzetünk és környezettudatos attitűdünk a fontos, vagy a megtérülés. Ha az utóbbi, akkor a költségoptimalizáláshoz szoros, gondosan kidolgozott költségvetésre lesz szükség. Az ingatlanosok által megtérülésként emlegetett 7-8 év irreális, az adottságoktól függően ennél sokkal hosszabb idővel érdemes számolni.
Ugyanakkor jelentősen javul a komfortérzet azáltal, ha nem csak a belső levegő, hanem a falfelület is meleg, és felfűteni is sokkal hamarabb lehet a leszigetelt házat, lakást. Mindez noha növeli az ingatlan használati értékét, egybehangzó szakmai vélemények szerint teljes mértékben biztosan nem érvényesíthető az árban, a plusz inkább a piacképesség javulása.
A homlokzati szigetelés vastagsága az épület falazóanyagától függ, egy korszerű 44-es téglára már észszerűtlen a 20 centis szigetelés, ami a régi, vékonyabb falvastagságot eredményező anyagoknál még indokolt. A szigetelés vastagságát az ablak paramétereihez is igazítani kell, mert ha a fal hőátbocsátási tényezője többszöröse az ablakénak, az eltérő hőmérséklet miatt állandó lesz a páralecsapódás, vagyis állandóan folyni fog a víz az ablakon.
Gyakran elfelejtődik, hogy a jól hőszigetelt épület nyáron is szigetel, egy ilyen épületet másként kell használni. Hogy ezt megtehessük, időben kell gondoskodni az árnyékolásról, redőnyről, vagy külső árnyékolóról, különben télen megtakarítjuk az energiát, nyáron pedig a klíma használatával növeljük az igényt.
Mivel szigeteljünk?
Ha nincsenek tűzvédelmi korlátozások, és csak az ár a meghatározó, a teljes rendszer költségét a kivitelezéssel, állványozással, hulladékelszállítással egyetemben érdemes összehasonlítani az optimális választás érdekében. Ahol csak nem éghető anyagok alkalmazhatók, ott eleve csak a szálas szigetelés jön szóba, ha nincs ilyen előírás, a szálas szigetelés és a különböző műanyaghabok között lehet választani.
Fontos ellenőrizni a vakolat minőségét a felvitel előtt, a feltáskásodott, nedves rétegeket le kell verni - különben a szigetelés alatt elindul a nedvesség -, és újravakolni, mert a szigetelés csak légtömör felületen működik. Kritikus felület a lábazat, a lábazatról kinyúló erkély, ha ezek kimaradnak, az növeli a hőhidak kockázatát.
És a fűtés?
Utolsó lépés a fűtéskorszerűsítés, Egy jól hőszigetelt házba már valószínűleg kisebb teljesítményű kazánra lesz szükség. Ha viszont marad a régi fűtésrendszer, akkor szinte biztosan nem lehet maximálisan kihasználni a szigetelésből és az ablakcseréből származó előnyöket, ez tehát ismét egy olyan tényező, ami csökkenti az elérhető energiamegtakarítást.
Az írás elkészítését a Lasselsberger-Knauf támogatta.