Tavaly év végén összesen 3 324 milliárd forintnyi lakáshitellel rendelkezett a magyar lakosság, ami 309 milliárd forinttal avagy 10,3 százalékkal magasabb, mint a 2017 végén mért érték - derül ki a KSH Lakossági lakáshitelezés, 2018 elnevezésű kiadványából.

A nem teljesítő hitelek aránya mindössze 5,1 százalék volt, ami minimális növekedés az előző évhez képest - bár akkor még más kategóriákat használtak és az úgynevezett átlag alatti, kétes és rossz minősítések együttes aránya 4,4 százalékot tett ki.

Kapcsolódó

Érdekesség, hogy amíg 2014 végén még a hitelek 52 százaléka devizaalapú volt, addig ez az érték egy év múlva már csak 0,2 százalék volt és 6,8 milliárdot tett ki. Azóta ez az összeg tovább csökkent és immár csak 3,5 milliárd forintnyi hitelt tartanak devizában.

A hitelállomány egyébként így alakult az elmúlt években:

A lakáscélú hitelállomány alakulása
Kép: Forrás: KSH

Jól látszik, hogy 2010 volt a csúcsév, ekkor a 4 500 milliárd forintot közelítette a hitelállomány összege, ez esett szépen lassan 3 000 milliárd forint alá 2016-ban. Az állami támogatás összege is folyamatosan csökkent, egészen odáig, hogy 2018 végén már csak a hitelek 18 százalékot nyújtott segítséget a kormány. 2017-hez képest tavaly az államilag támogatott hitelek száma közel egyharmaddal, összege 29 százalékkal mérséklődött, ezalatt a támogatás nélküli hitelek száma közel 17 ezerrel (20 százalékkal), összege 238 milliárd forinttal (43 százalékkal) emelkedett.

A statisztikai hivatal adataiból az is kiderül, hogy a teljes hitelállomány 56 százaléka bankoknál koncentrálódott, 28 százaléka volt jelzáloghitel-intézeteknél és 13 százaléka lakás-takarékpénztáraknál. A takarék és hitelszövetkezetek által nyújtott hitelek a teljes állomány 3,4 százalékát tették ki 2018 végén.

Forrás: KSH

Egyre többen, egyre többet vesznek fel

Tavaly mind az engedélyezett lakáshitelek száma, mint a folyósított összeg nőtt. 2017-hez képest 13 százalékkal több hitelszerződést kötöttek, így összességében 109 ezer lakáshitelt folyósítottak összesen 823 milliárd forint értékben.

Az engedélyezett lakáscélú hitelek összegének alakulása
Kép: Forrás: KSH

Ezzel párhuzamosan az átlagos hitel nagysága elérte a 7,9 millió forintot, ami 1,2 millió forinttal több, mint egy évvel ezelőtt - azaz ebből is látszik, hogy a lakáspiaci drágulás a hitelekre is hatással volt.

A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakások vásárlása dominált, tíz folyósított lakáshitelből 7 ezt a célt szolgálta. Az erre felé mozdulást jelzi az is, hogy 2018-ban a használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek összege 35 százalékkal, 596 milliárd forintra - ami az összes kiutalt összeg 72,4 százaléka - nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A folyósított lakáscélú hitelek összege célok szerint (folyó áron)
Kép: Fotó: KSH

Ehhez képest az építéshez nyújtott hitelek összege "csak" 17 százalékkal nőtt, így átlagosan 4,8 millió forintra emelkedett. Ezzel párhuzamosan az egy új lakás vásárlására folyósított hitel összege egy év alatt 7,6 millióról 11 millió forintra nőtt.

A KSH összesítéséből az is kiderül, hogy 2018 végére a lakáscélú hitelek átlagos futamideje 15,3 évre emelkedett az előző évi 14,8 évhez képest. A részleteket nézve az látszik, hogy a lakásépítési hitelek futamideje a leghosszabb, elérte a 17,5 évet, ezt az új lakás vásárlásoz kapcsolódó hitelek követik (17,4 év), de a futamidő a használt lakások hiteleinél is meghaladta a 15 évet.