A KSH szerint tavaly Budapesten 36 100 tranzakciót regisztráltak, szinte pontosan ugyanannyit, mint 2017-ben. A forgalom mérséklődése 2015 óta érezhető, három év alatt nagyjából 10 százalékkal kevesebb ingatlant értékesítettek a fővárosban. Ennek egyik oka az árak látványos emelkedése mellett az is, hogy egyre többen döntenek úgy, hogy kiköltöznek az agglomerációba. A fővárosi kerületek vezető szerepét azonban a kiköltözési trend sem tudja megingatni, továbbra is Budapest belső kerületeiben a legmagasabb az adásvételek fajlagos értéke - hangsúlyozza Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A legtöbb lakás a XIII. kerületben (3468 darab) és a XIV. kerületben (3310 darab) kelt el, a IV., VII., IX., XIII. és XIV. kerület, ahol 10 százalékkal több, a VIII., X., XVI., XIX., XX. és XXIII. kerületben 10 százalékkal kevesebb ügyletet hoztak tető alá, mint egy évvel korábban.

Kapcsolódó

Az országos trend más

Az országos trend eltér a fővárositól: 2017-hez képest tavaly 10 ezerrel, 6,5 százalékkal több, összesen 164 ezer lakóingatlan cserélt gazdát. A megyeszékhelyeken majdnem 34 ezer adásvételt regisztráltak, ami 3 százalékos növekedés. A vidéki megyei jogú városok esetében a munkaerőhelyzettel szoros összefüggésben megingathatatlan az öt nagyváros, Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs és Győr vezető szerepe. A legtöbb tranzakció Debrecenben volt 4250 darabbal, amit Szeged 3536 és Miskolc 3241 adásvétellel követett.

A városok többségében nőtt vagy változatlan maradt az adásvételek száma, a legnagyobb mértékű, 13 százalékos növekedést Miskolcon mérték. Ezzel szemben a legjobban Szekszárdon csökkent a tranzakciók száma, szintén 13 százalékkal. Itt jelentették egyébként a legkevesebb adásvételt, összesen 556 darabot.

A népességszámra vetített vásárlások fajlagos értékében a fővárosi kerületek fölénye egyértelmű. Ezer lakosra vetítve továbbra is Budapest belső kerületeiben kel el a legtöbb lakás, itt ezer lakosra átlagosan 30-40 adásvétel jut, ami a VII. kerületben 44 darabot, a VI. kerületben 37 darabot jelent. Budán az ezer lakosra vetített 20-21 darab tranzakcióval az I. kerület és a XI. kerület számít a legfelkapottabbnak.

Pörög a Balaton és a Velencei-tó

Erős éve volt, a Balatonnak, a Velencei-tónak és térségének, valamint a fővárosi agglomeráció néhány járásának is a fajlagos értékek alapján: Balatonon kiemelkedő mennyiségű adásvételt mutatott a Keszthelyi járás, ahol ezer lakosra 27 lakáseladást vettek számba. Mind a Balaton körüli, mind a Velencei-tó körüli járások többségében átlagosan 20 körüli tranzakció jutott ezer lakosra.

A fővárosi agglomerációban a Szigetszentmiklósi járásban volt népességarányosan a legmagasabb az ezer lakosra vetített tranzakciók száma 18,1 darabbal, melyet a Dunakeszi járás követett 17,1 darabbal - ez szintén kiemelkedő Pest megye többi járásához képest. Akadtak ugyanakkor gyengébben teljesítő főváros közeli járások is; például a Gyáli járásban ezer lakosra vetítve csak 8,1 tranzakció történt, ami a 197 járás közül a legalacsonyabb érték. Az alacsony szám azzal is indokolható, hogy ez az egyetlen főváros környéki járás, amely nélkülözi a korszerű és sűrű kötöttpályás közlekedést.

Ahogy korábban is, tavaly is az ország északkeleti és délnyugati szélén elhelyezkedő, nagyobb városoktól távoli járásokban kötötték a legkevesebb ügyletet. Például a Bólyi járásban csak 111 adásvételt regisztráltak, míg fajlagos értékek alapján a legkevesebbet a Baktalórántházai járás produkálta, ahol ezer lakosra összesen 8,4 eladás jutott.