A rövid távú lakáskiadás 2026. január 1-től már egyáltalán nem engedélyezett tevékenység Terézvárosban, a szabályozás bejelentésére pedig szinte azonnal reagáltak a lakásvásárlók. 2024 októberében a korábbi hónapok 14-17 százalékos eredménye után 12,5 százalékra esett vissza a kerületi ingatlanok iránti érdeklődés. Hasonlóan alacsony keresletre utoljára a járványidőszakban volt példa.

Azonban csak pár hónapig tartott az Airbnb-lakáskiadásról szóló népszavazás eredményének hatása, máris újra visszatértek az érdeklődők a belvárosi lakáspiacra.

Kapcsolódó

A januári Duna House Barométer szerint az új év és a befektetői aktivitás várható emelkedése három belvárosi kerületben is meghozta az árak újbóli emelkedését. A használt téglaépítésű ingatlanok átlagos négyzetméterára meghaladta az 1,3 millió forintot. 

Az állampapírhozamok kifizetésének köszönhetően januárban máris többéves rekordot döntött az ingatlanpiaci kereslet és félő, hogy a kínálat sem mennyiségben, sem minőségben nem tudja majd tartani a tempót, ezért már most nagy szükség van a rosszabb állapotú ingatlanokat felújító és modernizáló, befektetői ingatlanflipping tevékenységre mind a belvárosi kerületekben, mind a főváros egyéb területein

– hangsúlyozta Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettese.

A belvárosi kerületek adásvételeiben 55 százalék volt a nem saját célra szerződő ügyfelek aránya. Az idei év januárjának értékesítési adatai szerint főként a nagyon jó és jó állapotú ingatlanokat preferálták a vevők a belvárosban, az adásvételek több mint felénél azonnal költözhető, kiváló állapotú, 21 százalékban pedig minimális, inkább esztétikai jellegű felújítást igénylő, jó állapotú ingatlanokra szerződtek az ingatlanközvetítő ügyfelei.

Mint ismert, Terézváros vezetése még tavaly döntött úgy, hogy ügydöntő népszavazást ír ki arról online keretek között, hogy betiltsák-e a rövidtávú lakáskiadást vagy sem. A kezdeményezés oka, hogy az önkormányzat szerint lakhatási válság alakult ki a kerületben, vagyis mind az eladó lakások, mind a bérlemények vételára, illetve bérleti díja olyan magas, hogy a helyiek szinte alig tudják megfizetni. 

A terézvárosi ügydöntő szavazáson több mint hatezren adták le a voksukat, közülük közel 54 százaléknyi igennel szavaztak, vagyis 2026. január 1-jétől a rövidtávú lakáskiadás meg fog szűnni a kerületben. Már némi hatást is érzékelhetünk a népszavazás kapcsán, hiszen az ingatlan.com adatai szerint tavaly ősszel az 50 négyzetméternél kisebb lakások négyzetméterárai mintegy 5 százalékkal 1,037 millió forintra csökkentek a voksolás óta eltelt időszakban. 

Ezzel párhuzamosan az ebbe a szegmensbe tartozó eladó ingatlanok száma mintegy 130-ról 200 közelébe emelkedett, vagyis ezen ingatlanok kínálata alig három hónap alatt 50 százalékkal megugrott 2024 vége felé.

A szavazás nyilvánvalóan hatalmas érvágás a rövidtávú lakásokra specializálódott tulajdonosoknak, már csak azért is, mert Soproni Tamás kerületi polgármester tavaly augusztusi adatai szerint 468 Airbnb-ingatlan üzemelt a kerületben, ami akkor az összes lakás közel 8 százalékát tette ki. A volument még jól mutatja, hogy minden ötödik budapesti Airbnb-s ingatlan a Terézvárosban található. 

Jöttek okosba’

Nem véletlenül sokan nehezen nyugodnak bele a helyzetbe, parázs viták alakultak ki, de egyesek a tettek mezejére léptek, így a 270 lakást tartalmazó Central Passage is a Király utcában, amelyet még spanyolok építettek. Anno számos spanyol cég érkezett hazánkba, talán még néhányan emlékeznek arra, hogy Csepelen akarták felépíteni a budapesti Manhattant és egyéb őrült ötleteket is bedobtak. A 2008-as válság elsodorta őket, akár csak az íreket, azonban itt hagyták mementóul a Central Passage társasházat, amely kiváló elhelyezkedésének – a Király utca és a Paulay Ede utca között – köszönhetően vonzotta a befektetőket. 

Nyilvánvalóan nem illeszkedik a már meglévő történelmi szövetbe a komplexum, de hát jól ismerjük a Király utca kálváriáját, hogyan bontották le vagy tették tönkre a régi homlokzatokat az úgynevezett építési vállalkozók. De ez már a múlt. A társasház lakástulajdonosainak túlnyomó többsége érthető okokból a rövidtávú lakáskiadásban nagy potenciált látott, nem véletlenül az épületben a többség az Airbnb-re specializálódott. 

Mivel azonban 2026-tól elkaszálják az Airbnb-t, ezért más irányba indultak el. Ennek érdekében a Central Passage lakástulajdonosai most januárban nagy többséggel megszavazták, hogy az épületben Airbnb-ket üzemeltető 7Seasons Apartments ezentúl kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást nyújtson, írja a 24.hu.

Vagyis a jövőben kereskedelmi szálláshelyként működnek tovább, és nem rövidtávú lakáskiadásként aposztrofálják a lakók tevékenységét. Kereskedelmi szálláshely lehet szálloda, panzió, kemping, üdülőház, turistaszálló és ifjúsági szálló, ahol nyilvánvalóan tűzjelző berendezés is szükséges. 

De hogy lehetséges ez?

Fontos még itt megjegyezni, hogy a társasházaknak milyen jogkörük van a rövidtávú lakáskiadás kordában tartására. Ez sem könnyű téma, hiszen az önkormányzatoknak kevés beleszólása van a társasházi ügyekbe, ellenben a társasházak már intézkedhetnek, persze akkor, ha a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SZMSZ) szerepelnek ilyen kitételek. 

Több társasház szabályzatában szerepel korlátozás, amely lakásszámban vagy/és a társasházi tulajdonhányad arányában határozza meg a rövidtávú lakáskiadás lehetőségét. Vagyis az airbnb-zés folytatásához a társasházi közgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges, de van, ahol tolerancia nélkül megtiltották ezt a tevékenységet. Már ha persze beleírták az SZMSZ-be. De ha valaki mégis folytat ilyen tevékenységet, ahol tiltott, akkor jöhet a bíróság, és az eljárás ugye évekig is eltarthat.