Az idei, 21,5 ezres lakásátadási csúcs után jövőre 16 ezerre eshet vissza az elkészült új lakások száma, 2021-2022-ben a folytatódó csökkenés miatt 12-13 ezer új lakás reális. Az árak emelkedését a visszaállított 27 százalékos áfa feltehetőleg nem fogja jelentősen befolyásolni. Az építőipar termelésében 2020-ra 5 százalékos visszaesés várható, mivel a kapacitásgondok miatt beruházások csúsznak át jövőre - mondta Varga Dénes az Építési Piaci Prognózis 2023 sajtóbemutatóján.

2017-2019 között, 2015-höz képest 60 százalékkal nőtt az építőipar teljesítménye, 2016-hoz képest, amikor jelentős volt a visszaesés, majdnem megduplázódott. Az építési piaci gyorsítás, az EU támogatások koncentrált elköltése, és ezzel egyidőben a lakáspiaci élénkítés nehéz helyzetbe hozta az építőipart. A hiányzó munkaerőt mennyiségileg sem sikerült teljesen pótolni, minőségileg viszont sokkal nagyobb a probléma. A piacon működő vállalkozásoknak az elfogadható szintű munkaerő biztosításán kívül gazdasági, és jogi problémákkal is meg kell küzdeniük - fejtegette Varga Dénes.

Kapcsolódó

Kik tették zsebre a 300 milliárdnyi áfakülönbséget?

A prognózis készítői egyértelműen hibás eszköznek értékelik az áfacsökkentést, ami kifejezetten kínálati oldali támogatás, s a lakásárak és az albérleti árak elszabadulásához vezetett, így a lakáshoz jutást éppen hogy nem segítő, hanem azt nehezítő eszközzé vált. A KSH piaci lakásárakról és a lakásépítési költségekről, abban a munkaerő és anyagköltségek változásokról szóló adatsora jól mutatja, hogy az áfa csökkentésből semmi nem kerülhetett a lakásvásárlóhoz. A lakásépítési költségek növekedése a hivatalos adatok alapján ugyanis kisebb volt, mint az áremelkedés mértéke, így az átmenetileg bevezetett kedvezményes áfa haszna nem került a lakásvásárlókhoz, hanem a beruházók nyereségét növelte.

Ugyan a 2016-ban kezdődött élénkítési kísérletnek időről-időre, különböző, keresleti oldalt támogató eszköze is megjelent, ezek egyike sem eredményezte a piac olyan mértékű élénkülését, mint az átmeneti, 5 százalékos áfa, amelynek eredményeképpen, számítások szerint nagyjából 300 milliárd forint támogatás a befektetőknél maradt - véli Varga Dénes.

A kutató teljesen egyetért azzal, hogy mind a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordítására, mind az építési, és ezen belül a lakáspiac élénkítésére az államnak költségvetési forrásokat kell biztosítania, még a jelenlegit meghaladó mértékben is. Nagy hiba ugyanakkor, hogy a beavatkozásokkal a politika rövid távon akart látványos eredményeket elérni, és azok sem szakmailag, sem politikailag, sem társadalmilag nem voltak előkészítve, emiatt súlyos hibákat is elkövettek.

Olyan hosszútávú folyamatokról van szó, melyek szabályozásánál elképzelhetetlenek a két-három éves határidők, melyektől tízmilliós nagyságrendű támogatások függenek.

Tovább nőtt a régiók közötti különbség

Az elemzés szerzői évek óta figyelmeztetnek a regionális különbségekre, amelyek különösen a lakáspiacon szembetűnő. Egyes régiókra, vagy befektetési célú lakásvásárlásokra koncentrálva nem lehet a lakásépítési piacon tartós, és jelentő növekedést elérni - állítja a szakember.

A felfutás után következő visszaesés negatív hatásai mellett további hátrány, hogy miközben Budapesten, Győr-Moson-Sopron megye és néhány kiemelt terület, a Balaton melletti és a nyugati országhatárnál lévő települések jobban reagáltak az élénkítésre, addig annak a szegényebb területeken mélyen az átlag alatti, vagy éppen semmiféle hatása nem észlelhető.

Ez jelentős különbség a 2000-ben indult konjunktúrához képest, ahol kevésbé volt érzékelhető annak fővároscentrikussága. Ott a támogatások részben a bankszektort gazdagították, de az a kedvezményes hitelek az ország bármely pontján elérhetők volta, míg most a befektetők a támogatással az ország vonzóbb környékein építettek.

Mi várható?

Az ősszel megkérdezett, az építési piacon érdekelt vállalkozások szakembereinek (tervezők, kivitelezők és az önkormányzatok a szakterületen dolgozói munkatársainak) véleménye szerint 2020-ra stagnáláshoz közeli állapot várható az építési piacon. Véleményük szerint, az előző évekhez képest minden megrendelői csoportban csökkenni fog a várható kereslet, és ez a részpiacokon is általános lesz. A válaszadók a legoptimistábban a lakásfelújítási piacot ítélik meg, amit a falusi csok bevezetése is támogat.

Mi az az Építési Piaci Prognózis?

Az Építési Piaci Prognózis, független, középtávú előrejelzés, amelynek 2019. november végi kiadása 2023-ig ad részletes elemzést. Az ősszel megjelenő előrejelzéseket a szerzők a következő év tavaszán frissítik. A tavaszi frissítés része ezúttal is az az építőipari szakemberek körében, az építőipar helyzetéről és kilátásairól végzett kérdőíves felmérés, amelyet 2019 tavaszán 306, ősszel közel 420 szakember töltött ki. Ennek eredményeit hasonlította össze a kutatásvezető a korábbiakkal.