Az optimizmus alapja, hogy az elmúlt évek ingatlanpiaci recessziója véget ért, már 2024-ben élénkült az ingatlanok iránt a kereslet, illetve a tranzakciószám is megugrott, még ha nem is érte el a 2019-es szintet.
A lakáspiac élénkülése elindult és jövőre is folytatódni fog, ugyanakkor a korábban tíz éven keresztül tapasztalt aranykor nem tér vissza. A lakáspiacot meghatározó tényezők zöme – a makrogazdasági környezet, a háztartások jövedelme, a hitelkamatok és a támogatások – a vártnak megfelelően kedvező irányba mozdul. Azzal számolhatunk, hogy az idén tapasztalt 12 százalékos áremelkedés folytatódik, 2025-ben 10 százalékos ingatlanár-növekedés várható.
Az ingatlanközvetítői piac legnagyobb szereplői szerint idén megmutatkoztak a felívelés jegyei. Azt minden résztvevő érzékeli, hogy jelenleg nagy a feszültség és a bizonytalanság, sokan kivárnak, nem tudják eldönteni, mivel járnak jobban: ha most adnak el, vásárolnak, vagy ha megvárják vele a jövő évben életbe lépő intézkedések hatásait, amikor viszont az árak magasabbak lesznek a jelenleginél.
Az ingatlanpiac szereplői azt várják, hogy idén meglesz a 120-130 ezres tranzakciószám, ami annak is köszönhető, hogy ősszel visszatértek a befektetők az ingatlanpiacra. Szembetűnő trend az is, hogy a használtlakás-vásárlók életkora eltolódott a 45 évnél idősebbek felé a fiatalok kárára, a fiatalok ugyanis az ingatlanárak emelkedése miatt kiszorultak a nívósabb kerületekből a külvárosba. Az ingatlanközvetítők tapasztalata szerint elkezdtek visszaköltözni a városközponthoz közelebb azok, akik a pandémia alatt az agglomerációba vásároltak ingatlant.
A legnagyobb áremelkedés az ingatlanpiaci szakértők szerint az újépítésű lakások esetében várható, mert a kínálatban nincs érdemi bővülés. Ezért 2025 végére az újépítésű lakások átlagos négyzetméterára a mostani 1,5 millió forintról 2 millió forintra fog emelkedni. Sőt, már most is vannak olyan kerületek, ahol 2-4 millió forintba kerül egy négyzetméter. A lélektani áttörés tehát már megtörtént.