Hat évig tartó emelkedés után tavaly először mérséklődött a lakáspiaci tranzakciók száma, az eddigi adatok alapján ez 11 százalékos csökkenés 2018-hoz képest. A visszaesés fokozatos volt, de az utolsó negyedévben már elérte a 20 százalékot.

Budapest és nagyobb városok forgalmának visszaesése mellett a községekben szerény növekedés következett be, a széttartó területi folyamatok hátterében több, a lakáspiacot érintő intézkedés hatása is kimutatható a KSH szerint. Míg a nagyvárosokban a MÁP+ elvonta a keresletet, a községekben a falusi csok a vásárlásokat ösztönözte.

És az árak?

A használt lakások éves tiszta árindexe 2019 eddig feldolgozott adatai alapján a 2015. évi bázis 169 százalékát éri el. A 2018-hoz viszonyított 17 százalékos növekedés elsősorban az 2019. első negyedévi gyors áremelkedésnek tudható be - írja a KSH. 2019-ben az új lakások árszintje elérte a 2015. évi bázis 162 százalékát. Az előző évhez mért 9,1 százalékos drágulás visszafogottabb a megelőző évekétől.

Év közben változott a trend

2019 második félévében először megállt, majd csökkenésbe váltott a használt lakások addig töretlen áremelkedése, a 2015. évi bázison számított index a 171 százalékot elérő második negyedévi csúcs után az év végére, a 3 százalékos csökkenés eredményeként 166 százalékra mérséklődött.

Az új lakások ára a 2015-ös bázishoz mérve ugyancsak a második negyedévben érte el a csúcsot (165 százalékkal), az év végére pedig 158 százalékra esett vissza.

Tavaly az utolsó negyedévében a használt lakások átlagára 8,7, az újaké 3,9 százalékkal haladta meg a 2018 év végit.

2019-ben:

  • Egy új lakás átlagosan 29,5 millió forintba került az országban, 1,9 millió forinttal többe, mint 2018-ban. Budapesten ezalatt 3,2 millió forinttal, 37,3 millió forintra nőtt az átlagár.
  • A fajlagos ár 480 ezer forint volt, 11 százalékkal haladta meg a 2018. évit.
  • Budapesten az átlagos négyzetméterár 685 ezer forintot tett ki, a vidéki városokban 400 ezer forint körül alakult, és ettől a községi átlagár sem sokkal maradt el (371 ezer forint négyzetméterenként).
  • Az összes új lakás felét alig egy tucat vidéki városban és öt budapesti kerületben értékesítették. Közülük Budapest XI. kerületében volt az átadott új lakások ára a legmagasabb, a közel 800 ezer forintos árszint felét sem éri el több vidéki város (Eger, Miskolc, Pécs, Nyíregyháza) új lakásainak ára.
  • A kisebb települések lakásépítése elsősorban a budapesti agglomerációban és a Balaton környékén számottevő.
  • A budapesti agglomerációban az új lakások 424 ezer forintos négyzetméterára nem éri el a budapesti átlag kétharmadát. A budapesti agglomeráció északnyugati területe a legdrágább, 480 ezer forint egy négyzetméter, szemben a legolcsóbb déli térség 398 ezer forintjával.
  • A balatoni agglomeráció déli részén eladott új lakások 578 ezer forint négyzetméterára közel másfélszerese a megyeszékhelyekének, és mindössze 16 százalékkal marad el a budapesti átlagtól.

Fordulat a használtlakás-piacon

A megfigyelések kezdete óta soha nem volt olyan alacsony (17 százalék) a budapesti használtlakás-piac súlya, mint 2019-ben, amikorra a nem megyeszékhely városok és a községek forgalomból való részesedése meghaladta a 60 százalékot. Mindeközben tovább nőttek a területi árkülönbségek.

2019-ben:

  • A használt lakások országos átlagára 17,4 millió forint volt, 1,4 millió forinttal több, mint 2018-ban. Éves összevetésben az ország valamennyi régiójában emelkedtek az árak. Kiemelkedő, 21 százalékos volt a növekedés Közép-Dunántúlon, Budapesten és Pest régióban (18, illetve 16 százalék), továbbá a rendkívül alacsony bázisról induló Észak-Magyarországon (17 százalék).
  • A főváros és a vidék átlagos árszintje közötti különbség több mint 2,5-szeresére nőtt (34,7 millió, illetve 13,6 millió forint).
  • Budapesten egy átlagos használt lakás ára 5,2 millió forinttal volt magasabb, mint 2018-ban. A megyeszékhelyeken ezalatt 3,2 millió forinttal nőtt az átlagár.
  • A használt lakások fajlagos ára 263 ezer forint volt, 23 ezer forinttal több, mint egy évvel azelőtt.
  • Budapesten a négyzetméterár 617 ezer forintot ért el, több mint 100 ezerrel haladta meg a korábbi szintet.
  • A leggyorsabban, átlagosan 20 százalékkal a panellakások ára emelkedett. Budapesten és a megyeszékhelyeken ennél is nagyobb mértékben nőtt az áruk 2018 óta (24, illetve 25 százalék). A nem panel társasházi lakások 16, a családi házak átlagosan 4,1 százalékkal drágultak.

Mindeközben az EU-ban...

Az Eurostat lakáspiaci árindexe összevontan mutatja be a használt és az új lakások áralakulását. Tavaly az utolsó negyedévében az uniós tagállamok összesített lakáspiaci árindexe a 2015. évi 122 százalékát tette ki, az eurózónán belüli lakásárindex 120 százalék volt.