Az elmúlt évben 20 százalékkal, 21 127 bővült az új lakások száma, a növekedés a fővárosban és a községekben volt a legnagyobb, 51, illetve 21 százalékos. A vidéki városok közül a megyei jogúakban az egy évvel korábbinál 12, a kisebb lélekszámúakban pedig 3,6 százalékkal több lakás készült el, mint egy évvel korábban.
Négy megyében (Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Tolna és Somogy) kevesebb, 15 megyében több új lakás épült, mint az előző évben. Az országos növekedéshez Budapesten kívül Fejér, Veszprém, Vas és Zala megye járult hozzá a leginkább - részletezi a számokat a KSH megyei kiadványa.
Országosan tízezer lakosra 21,6 új építésű lakás jutott. A mutató értéke változatlanul Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (54,7), az országos átlag 2,5-szerese, és átlag feletti a mutató Budapest mellett Pest, Vas, Veszprém és Somogy megyében is. A lakásépítések intenzitása Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Tolna, illetve Békés megyében volt a legalacsonyabb (3,9 és 5,1 közötti), nem érte el az országos átlag egynegyedét. A két szélső érték között 14-szeres a különbség.
Az épített lakások átlagos alapterülete (97 négyzetméter) az előző évitől valamivel elmaradt. A legnagyobb átlagos alapterületű lakásokat Békés megyében, a legkisebbeket Budapesten és Győr-Moson-Sopronban vették használatba.
A 2019-ben kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések együttes száma alapján 35 123 új lakásnak az építése kezdődhetett el, 4,3 százalékkal kevesebbnek, mint 2018-ban.
Budapesten és a községekben kismértékben (1,4, illetve 4,7 százalékkal) nőtt az építési kedv, ugyanakkor a megyei jogú városokban, valamint a többi városban jelentősen (12, és 10 százalékkal) csökkent.
Az építendő lakások száma 11 megyében elmaradt az egy évvel korábbitól. Az országos csökkenést leginkább a Csongrád, Pest és Győr-Moson-Sopron megyei visszaesés okozta, amit a másik 8 megyében és a fővárosban tapasztalt építési kedv növekedés - elsősorban a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyei számottevő élénkülésnek köszönhetően - némileg mérsékelt.