Visszafogott nyitányt produkált a lakáspiac, a múlt év utolsó és január első hetében 15 százalékkal kevesebb volt az érdeklődő, január első öt napjában még jelentősebb - 29,7 százalékos - volt a keresletcsökkenés az elemzés szerint.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint bár az elmúlt években ha január elején megugrott a kereslet, akkor pörgős évet zárt a lakáspiac. Egyetlen kivétel a 2019-es év volt, amikor kiemelkedően sok érdeklődőt hozott a január, de pár hónappal később elfogyott a lendület. Egyelőre azt látjuk, hogy a kereslet a tavalyi visszaesés után az év elején sem talált magára. A mostani évkezdet pedig arra utal Balogh László szerint, hogy a korábbi évekhez képest visszafogottabban szerepelhet a lakáspiac.

Ugyanakkor 2014 óta egyre csak fokozódott a kereslet, és egyre több adásvétel történt a lakáspiacon tehát magas bázishoz képest következett be a mostani gyengülés. Ráadásul nem csak az idő rövidsége miatt nehéz kőbe vésett előrejelzést adni az idei évre, hanem azért is, mert több tényező is hatással lehet a piaci folyamatokra. Az állami lakástámogatási rendszer esetleges újabb bővítése vagy a lakásáfa szabályainak megváltoztatása érdemben befolyásolhatják az ingatlanpiacot. Arról nem beszélve, hogy a tavaly júliustól elérhető új támogatások, köztük a babaváró kölcsön és a falusi csok idén még markánsabban éreztethetik hatásukat - tette hozzá Balogh László.

Jobb helyzetben a vevők és a bérlők

A mérséklődő kereslet elsősorban a lakásvásárlást tervezőknek kedvez. A korábbi évekhez képest jobb lehet a tárgyalási pozíciójuk, az alku mértéke akár 5-10 százalékra is nőhet. A vevők kedvezőbb helyzete azonban várhatóan nem hoz érezhető árcsökkenést a lakáspiacon, inkább stagnálásra, mérsékelt - egy számjegyű - drágulásra lehet számítani az utóbbi évek tempós áremelkedése helyett.

A mostani kilátások szerint az albérletpiacon sem várható számottevő áremelkedés 2020-ban. Részben azért, mert az elmúlt években történt befektetési célú lakásvásárlások miatt a kiadó lakások kínálata jelentősen nőtt. Az is a drágulás ellen szól, hogy az átlagos bérleti díjak Budapesten és a legélénkebb albérletpiaccal rendelkező egyetemvárosokban a helyi átlagfizetés legalább felét teszi ki, ezért ennél magasabb összeg pedig sokaknak már nem nagyon fér bele - mondta Balogh László. Ugyanakkor a minimálbér és a garantált bérminimum 8-8 százalékos januári emelkedése a legolcsóbb albérletek díjaiban valamennyi drágulást azért okozhat szerinte.