A lakáspiac felfutása idején, 2003-től a válság előtti boom szakaszáig a lakásépítést vagy -vásárlást egy éven belül biztosan tervező háztartások száma meghaladta az 50 ezret, további 100 ezer körül ingadozott azok száma, akik valószínűsítették, hogy így tesznek. Felújítással, bővítéssel biztosan kalkuláló családokból is több volt százezernél, további 300-400 ezer háztartásban pedig valószínűnek tartották, hogy belevágnak egy ilyen beruházásba.

A válság drámaian visszafogta a beruházási kedvet, a mélypont 2010 táján következett be, amikor mindössze 3-4 ezer család jelezte biztosra, ötvenezer körüli valószínűre a vásárlást vagy építést. A felújítási tervek negatív rekordját 2012-ben mérték, a megújítást biztosan tervező háztartások száma 12-16 ezer között mozgott, és 70-80 ezer valószínűleg felújítót mért a GKI. Csak nagyon lassan és bizonytalanul mozdultak el a mélypontról a számok, s noha úgy tűnt, 2014-ben újra izmosodni kezd az építési-vásárlási kedv, a 2015. júliusi eredmény már újra a lakossági várakozások romlását jelzi a második negyedéves javulást követően.

A júliusi felmérés eredményei (a szezonális hatást kiszűrő 4 negyedéves mozgó átlagok alapján) szerint a következő 12 hónapban biztosan mintegy 11 ezer, valószínűleg további 55 ezer háztartásban terveznek lakásépítést vagy lakásvásárlást. Ez a biztos szándékú körben kismértékű, a valószínű szándékú körben közepes mértékű csökkenést jelez.

Nem kell a felújítók rohamával számolni

A lakásfelújítást és -korszerűsítést biztosan tervezők és az ezt valószínűsítők arányai is csökkentek az előző negyedévhez képest. 2015. júliusban a meglévő lakásokon a háztartások 0,7 százaléka tervez egy éven belül biztosan jelentős fejlesztéseket. Ez 27 ezer háztartás lakás-felújítási szándékát jelenti a következő egy évben. A fentieken túlmenően további 182 ezer háztartás tartja valószínűnek ilyen kiadásait. A lakásfelújítást tervezők száma így összességében csökkent.

Petz Raymund, a GKI ügyvezetője szerint többféle oka is lehet, hogy a mélypont körüli stagnálásnak, illetve az újabb visszaesésnek. Egyfelől bár a hitelkínálat sokat javult, a nagyon szigorú hitelezési politika, a kemény feltételek miatt csak nagyon kevesen jutnak végül kölcsönhöz.

Ugyanez a probléma az új támogatási rendszerrel, a CSOK-kal, a potenciális vevők közül alig marad valaki fenn a rostán. Csak látszólagos ellentmondás, hogy mindeközben a használt lakáspiaci forgalom felfutott, mert a vásárlások nagy része befektetőkhöz köthető, vagy régóta elhalasztott szükségletet elégít ki - véli Petz.