Átalakulhat a következő időszakban a bérelt lakások magyarországi piaca. Budapesten várhatóan nem nőnek tovább a bérleti díjak, a vidéki városokban azonban még van tér az élénkülésre, de inkább a keresleti oldalról, és ez sem feltétlenül jár majd drágulással - olvasható az ingatlan.com elemzésében

Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője 110-130 milliárd forintra becsüli a jelenlegi magyarországi albérletpiac nagyságát, hangsúlyozza azonban, hogy nagyon sokan feketén adják ki a lakásukat. Ugyanakkor a jövőben jelentősen kifehéredhet ez a szegmens, mivel a jövő évi adócsomag lényegében az eddigi felére csökkentené a kiadó lakásokból származó bevételek terheit. A tervek szerint jövőre nem kellene a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást - ehot - megfizetni, ha a lakáskiadásból származó jövedelem meghaladja az 1 millió forintot.

Kapcsolódó

Budapesten az átlagos bérleti díjak alapján a legtöbb lakás beleesett az 1 millió forint feletti éves jövedelmet termelő körbe. Így ezek után, ha legálisan adták ki őket, akkor fizetni kellett a 14 százalékos ehot. Ennek eltörlése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a lakástulajdonosok automatikusan ennyivel vinnék lejjebb a bérleti díjakat. A szakember szerint az egészségügyi hozzájárulás eltörlése miatt jelentősen kifehéredhet az albérletpiac, mert a bevétel után csak 15 százalék személyi jövedelemadót kell majd fizetni, ez pedig sokakat a legális kiadásra fog ösztönözni - véli Balogh.

A budapesti 130-135 ezer forintos átlagos havi bérleti díj az ingatlan.com előrejelzése szerint nem fog emelkedni, a bérlők nehezen tudnának ennél többet fizetni. Így is az átlagfizetés majdnem kétharmadát viszi el az átlagos bérleti.

Az eho esetleges eltörlése miatt azonban bérleti díj csökkenés sem várható. Inkább fordított lesz a forgatókönyv: meggátolja és stabilizálhatja az elmúlt években jelentősen emelkedő albérletárakat. A lakástulajdonosok legalizálhatják a mostani díjakból befolyó bevételt, aki pedig eddig is befizette az ehot a kiadás után, annál még több pénz maradhat. Vidéken, a megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban az átlagos bérleti díjak alapján csak kevés bérbeadó érte el az 1 milliós eho-határt, így ezeken a településeken nem hoz számottevő változást a terhelés esetleges eltörlése - állítja az ingatlan.com elemzése.

Szegeden tavaly májushoz képest 3 százalékkal 76 ezer forintra nőtt az átlagos bérleti díj, Debrecenben 7 százalékkal 80 ezer forintra, Pécsett 21 százalékkal 75 ezer forintra, Miskolcon pedig 13 százalékkal 68 ezer forintra nőtt a lakások átlagos bérleti díja. Balogh László szerint nyár végén, a szeptemberi iskolakezdés előtt jelentős felfutás várható a keresletben. Hosszabb távon azonban a vidéki városok albérletpiacára is igaz, hogy a bérlők jövedelmi helyzete gátat szab a díjemelkedésnek.