Miközben továbbra sem beszélhetünk a hazai ingatlanpiac talpra állásáról, vannak biztató és akár meglepőnek is nevezhető fejlemények. Ilyen például a lakásárak emelkedése, ami elsősorban az eladóknak jó hír. A Balla Ingatlanirodák ingatlanpiaci helyzetjelentése szerint ráadásul a III. negyedévben meredekebb emelkedésbe kezdtek az árak, és magasabb árszínvonallal kell számolni a következő negyedévben is

A statisztikai hivatal múlt hét csütörtökén megjelent lakáspiaci árakat és lakásárindexet bemutató elemzésében két alapvető szám rajzolja most meg a lakáspiac helyzetét: egyrészt a több mint 20 százalékos forgalombővülés, másrészt az 1,1 százalékos tiszta áremelkedés, amely egyértelműsíti, hogy a korábbi, optimizmust erőltető publikációkkal és PR-cikkekkel ellentétben nincs szó drámai növekedésről az első félévben - hangsúlyozzák az elemzés készítői.

Az első félévi kismértékű, a második negyedévben 3-5 százalékra gyorsuló áremelkedés okát abban látják, hogy a lakáspiaci kínálat körülbelül 15 százalékkal esett vissza a leállított eladásoknak köszönhetően. Ezt az átmeneti kínálat-csökkenést reagálják le a vevők kevesebb alkuval, ez pedig némi áremelkedést eredményez. A piac így jelenleg keresleti, miközben egy gazdasági válság sújtotta piacon a kínálati lenne indokolt.

Elhaló lakásépítések

Az elemzés szerint figyelmet érdemel, hogy a lakásértékesítéseknél az újépítésű lakások részesedése mindössze 2 százalék. A kínálat egyre csökken, mivel jelenleg nem zajlanak fejlesztések, és kilátásban sincs, hogy a jövőben sor kerülne beruházásokra. A fejlesztők ugyan érzékelik a keresletet és a növekvő igényt, azonban egyrészt ezzel nem tudnak biztonsággal tervezni az elkövetkező 2-3 évre, másrészt pedig olyan alacsony az elérhető profitszint, hogy nem éri meg belevágni egy-egy építkezésbe.

Budapest és az agglomeráció húzza a mutatót

A lakáspiaci forgalom igen jelentős részét a budapesti adásvételek teszik ki, s a Balla Ingatlanirodák megfigyelése szerint a fővárosi agglomerációban is jelentős volt a volumen. Míg Budapest 31 százalékkal részesedik a KSH szerint az összforgalomból, addig Budapest forgalma az agglomerációval együtt meghaladja a 40 százalékot is - olvasható az elemzésben.

Budapesten belül igen határozott a kereslet a panellakások iránt, míg a megyeszékhelyeken ez nem jellemző. A számok szerint a teljes lakáspiacon 2014-re tovább nőtt a többlakásos társasházi és panelépületek részesedése, és immár eléri az 58 százalékot. Ugyanakkor a panellakások forgalma arányaiban nem növekedett, továbbra is 13 százalékot tesz ki.

A panellakások és a kisebb értékű társaházi lakások a legkeresettebbek, miközben a 25-30 milliós értékhatár felett zuhan a kereslet, és a luxusingatlanoknak sincs jelenleg piaca.

A keresleti piac nem indokolt

A jelenlegi helyzetben a keresleti piac nem indokolt és nem is fenntartható hosszú távon. A tanácsadó előrejelzése szerint a kínálat az elkövetkező 1-2 év során folyamatosan növekedni fog, ami ismét az árak csökkenését vagy legalábbis stagnálását eredményezi. Erre csak abban az esetben nem kerülne sor, ha jelentős mértékű gazdasági növekedés indulna be, vagy pedig a hitelfelvétel feltételei válnának lényegesen kedvezőbbé.

Kérdés ugyanakkor, hogyan a devizaalapú kölcsönök rendezése és forintosítása milyen eredménnyel jár a gyakorlatban az ingatlanpiac számára. Ha az érintettek nagy számából indulunk ki, akkor akár jelentős is lehet a hatás. Mivel ez a jövő év elején várható, így a következő fél évre meglehetősen nehéz jósolni.

Ugyanakkor folyamatosan duzzad a halasztott költözések száma, mivel a pénzügyi bizonytalanság miatt az emberek egyre nagyobb része nem olyan lakásban lakik, mint szeretne, illetve amely élethelyzetéhez viszonyítva indokoltnak lenne nevezhető. A befektetési célú lakásvásárlás viszont - minden ellenkező híreszteléssel szemben - továbbra sem jellemző, az emberek túlnyomó részt saját célra, lakásigényeik kielégítésére vásárolnak ingatlanokat, és ezt még a mélybe csúszó banki hozamok sem befolyásolják - hangsúlyozza az elemzés.