A kormány alig két nap alatt megszüntette a lakás-takarékpénztárak állami támogatását, amely 1997 óta működött. Bánki Erik fideszes képviselő, a parlament gazdasági bizottságának vezetője hétfőn nyújtotta be törvénymódosítási javaslatát, azt külön rangsorolva napirendre vették, kedden pedig megszavazta az Országgyűlés a rendszer eltörlését, míg Áder János köztársasági elnök alá is írta azt még aznap este. Az ltp-k így megmaradnak, de a havi 20 ezer forintos befizetésre járó maximum 30 százalékos, legfeljebb 72 ezer forintos állami támogatást a kihirdetés után szerződő ügyfelek már nem kapják meg.

A törvénymódosítást azzal indokolta Bánki Erik, hogy "nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat, miközben a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is extraprofitot realizálnak." Azt is állította, hogy idén több mint 70 milliárd forint körüli támogatást adtak a lakástakarékokra, miközben 2010 óta a négy lakás-takarékpénztári szolgáltató közel 60 milliárd forint extraprofitot realizált. A kormány célját abban fogalmazta meg, hogy más lakhatási konstrukciókhoz tereljék az embereket: a gyerekvállalásra járó családi otthonteremtési kedvezményt (csok), valamint a Rogán Antal miniszter által megálmodott lakáslottót (nemzeti otthonteremtési közösség, nok) említette. Varga Mihály pénzügyminiszter pedig arról beszélt, hogy a támogatáson elért spórolást más takarékoskodási konstrukciókhoz irányítanak, kiemelte közöttük a nyugdíjbiztosításokat.

Kapcsolódó

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint "a lakáskassza sokkal inkább volt kassza, mint lakás". Szerinte a csokból jóval több ház épült, mint amennyi az ltp-kben félretett pénzből. Gulyás közölte, hogy még az idén kiszélesítik a csok keretrendszerét, vagyis a költségvetésnek ebből nem lesz haszna, mert a pénzt elköltik. A változtatások része, hogy kibővítik a vásárolható ingatlanok körét, valamint kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy lakásfelújításra is elérhetővé teszik a gyerekes és házas családoknak járó kedvezményt.

A másik érv a rendszer megszüntetése mellett: az ltp-k 70 milliárd forint állami támogatást kaptak, amit ha elveszünk a rendszerből, akkor a szolgáltatók szerinte veszteséges hozamokat tudtak csak felmutatni.

Azt, hogy ilyen hirtelen döntött a kormány az ltp-k megszüntetése mellett, a miniszter azzal indokolta, hogy visszamenőlegesen nem alkothattak volna törvényt, viszont el akarták kerülni, hogy az utolsó pillanatban tömegek szerződjenek le a rendszerre.

A falvaknak kedveznének

A Magyar falu program továbbra is az 5000 fő alatti településekre vonatkozik, főként azokra a területekre koncentrálnak majd, ahol a magyar viszonyokhoz képest is nagyobb mértékben csökkent a lakosság. Ez egy megközelítőleg 2800-as faluszámot jelent, és a magyar lakosság egyharmadát érinti.

A programnak négy eleme lesz: az első a lakhatás, amire majd 30 milliárd forintot szánnak. Ezt a csok-program bővítésével együtt jelentik be. A második cél a tájegységi örökség megőrzése, ennek lényege, hogy a környékre jellemző építési stílusokat segítsék. Ilyen otthont kapnak majd a háziorvosok szolgálati lakásoknak. A harmadik pillér a közszolgáltatások fejlesztése, erre mintegy 58 milliárd forintot szánnak, ami óvodai és bölcsődei férőhelyek bővítését, egészségügyi eszközök beszerzését jelenti. Szeretnének emellett még A-típusú sportparkokat létrehozni és segítenék a temetők fenntartását pályázati forrásokkal. A negyedik pedig a falusi útalap létrehozása: az e-matrica bevételeket majd ideutálják, így mintegy 40 milliárd forintos keretük lesz, amelyet pályázhatnak az önkormányzatok a legalacsonyabb szintű úthálózat fejlesztésére. A helyi identitás megerősítése érdekében közösségi terek építését is pénzelnék, 12 milliárd forintot szánnak erre.

A fotó forrása: Napi.hu/Szabó Dániel.