A tűzvédelmi szabályzatoknak a jövőben tartalmazniuk kell azok készítőjének nevét, elérhetőségét és aláírását. Az intézkedés javíthat a korábban készült vagy a lépcsőházakban eddig kifüggesztett szabályzatok minőségén, és nagyobb felelősséget is jelent a Magyar Közös Képviselők Egyesülete (MaKKE) szerint.

Növekvő tendenciát mutatott a lakástüzek száma az elmúlt tizenöt évben: 2002-ben 6462 lakástűz volt Magyarországon, míg 2012-ben 9029. A tűzesetek több mint felét az elavult és tűzveszélyes elektromos hálózatok és a fűtőberendezések okozták - idézi a portál a MaKKE-t.

Kapcsolódó

A jogszabály a háromszintesnél magasabb, tíznél több lakó- és üdülőegységet magukban foglaló épületek, épületrészek tulajdonosait kötelezi a szabályzatok elkészítésére, a rendeletben a közös képviselő és az intézőbizottság elnöke a megjelölt felelős.

Ezek hiányában a tulajdonosoknak kell írásban kidolgoztatniuk a tűzjelzés tartalmi követelményeit, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályait, a lakók, illetve az ott tartózkodók riasztásának és menekülésének lehetséges módozatait, a tárolásra, a nyílt láng használatára és a dohányzásra, valamint a tüzelő- és fűtőberendezések, az elektromos berendezések, a tűzvédelmet biztosító eszközök, berendezések használatára, továbbá a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó előírásokat.

Érkeznek az ellenőrzések

Az év elejétől a hatóság már ellenőrizheti is az előírások betartását. A katasztrófavédelmi szakemberek ellenőrzés során szintenként vizsgálják, hogy például biztosítottak-e a menekülési útvonalak, vagy, hogy hátráltatja-e baj esetén az épületből történő biztonságos és gyors kijutást egy rács vagy nehezen mozdítható tárgy.

Ha több szabálysértést is felfednek, akár több millió forintos bírságot is kiszabhatnak a lakóközösségnek - közölte az egyesület, amely egyébként tűzvédelmi szabályok nyomán pozitív változásokra számít.

Közlekedő, lépcsőház nem tárolásra való

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság már korábban is arra hívja fel a figyelmet, hogy ha az építési, engedélyezési eljárás során az épületen belül lévő szint áthidalására, a különböző rendeltetésű egységek összekötésére, valamint a biztonságos menekülés érdekében lépcsőt, illetve folyosót terveztek, és a ház ezen kialakítás mellett kapott építési, később pedig használatbavételi engedélyt, akkor a közlekedőket, lépcsőházakat már a tervezés szakaszában sem tárolási célra, hanem közlekedésre szánták, tehát arra is kell használni.

A lépcsőház, illetve a lépcsőházakhoz kapcsolódó közlekedők tűzvédelmi szempontból kiemelt szereppel bírnak, hiszen menekülési útvonalat jelentenek. Ha a menekülési útvonalat leszűkítik az otthagyott tárgyak, például egy bicikli vagy babakocsi, az megnehezíti a menekülést és a tűzoltói beavatkozást egyaránt.

Nem kerülhet semmi az útba

Az OTSZ rendelkezik a menekülési útvonalak leszűkítéséről is, így a menekülési útvonalat leszűkíteni például ráccsal, ott éghető anyagot tárolni, éghető burkolatot elhelyezni kizárólag a tűzvédelmi hatóság engedélyével lehet.

Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szövetségének (MTOSZSZ) elnöke a hirado.hu-nak azt mondta: a szabályzat szerint 1 méter 10 centimétert kell mindenképpen szabadon hagyni, így például egy-egy virág a megszabott határértéken túl egyáltalán nem probléma. A bicikliket szintén úgy lehet elhelyezni, hogy az ne a menekülő útvonal területén belül legyen.

Ha azonban olyan lakóépületről van szó, ahol a folyosó szélessége nem éri el a 110 centimétert, ilyen esetben nem szabad tárgyakat, virágokat elhelyezni.

Kaplonyi György arról is beszélt: az igazi gondot a szabályok betartatása jelentheti, mivel eszköz nem áll a társasházkezelők rendelkezésére. Az Országos Tűzvédelmi Rendelet változásával újabb feladat hárul a közös képviselőkre, amit szinte lehetetlen megtartani. Az új OTSZ ugyanis előírja, hogy a közös képviselő köteles gondoskodni a tűzvédelmi szabályok megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról is.

A társasházkezelők felelőssége a házirend elkészíttettetése egy tűzvédelmi szakemberrel. Ez az eljárás nem drága, egy szegedi esetben például 5 ezer forint volt a szabályzat társasházanként, igaz, az összeg lehet akár 15-20 ezer forint is.

Megbüntethető a lakó?

Bár a házirend elkészíttetésének felelőssége a társasházkezelőké, Kaplonyi György beszámolt olyan esetről is, amikor egy lakót azért büntettek meg, mert olyan helyen dohányzott, ahol az tiltott volt.

Az elnök azonban úgy látja, a hatóság jellemzően "extrém esetben" büntet.

Nagyobb gond azonban - tette hozzá -, hogy a tárolókban sokan éghető anyagokat halmoznak fel, teljesen feleslegesen (például televíziós dobozokat) és a lomtalanítások is gondot okozhatnak. Ám nem a tárolók, hanem a padlástér jelenti a nagyobb veszélyt tűzvédelmi szempontból.