A lakáspiaci forgalomra tavaly súlyos károkat mért a koronavírus-járvány, a tavaszi kijárási korlátozások idején a gazdát cserélt ingatlanok száma töredékére esett vissza, ami a szigorú szabályok megszűnését követően ugyan megugrott, az ősz azonban ismét nem sikerült túl jól a lakáspiacon a forgalmat nézve. 2020-ben így az előzetes adatok szerint az egy évvel korábbinál 12 százalékkal kevesebb adásvétel történt.
Az árak drasztikus csökkenését egyelőre akadályozza a fizetési moratórium, ami védelmet jelent a járvány által leginkább érintett szektorokban dolgozóknak, így elkerülve az ingatlanok tömeges piacra kerülését. A már meglévő és az új lakásvásárlási támogatásoknak köszönhetően a járvány elmúltával a lakáspiaci kereslet és így a forgalom is élénkülést mutathat.
A lakásárak alakulásáról egyelőre nagyon nehéz pontos előrejelzést adni, hiszen a járvány lefutása alapvetően befolyásolja a gazdasági helyzet alakulását. Egyelőre sávos becslések állnak rendelkezésre, amelyekben sok a bizonytalanság - írják a Takarék Index elemzői. A vírushelyzetben fellélegzést majd csak a tömeges oltás jelent, az előzetes bejelentések szerint addig maradnak a korlátozó intézkedések.
Ennek megfelelően 2021 első negyedéve, illetve
első féléve még gyenge lehet a hazai lakáspiacon is,
de aztán a bejelentett támogatásoknak köszönhetően ismét erőre kaphat a piac. Éves szinten -2 és +4 százalék közötti változással számolnak a Takarék Index elemzői a járványhelyzettől és az azt kísérő gazdasági károktól függően az idei évben, feltételezve, hogy a második félév már a járványhelyzet jelentős javulását hozza, és a korlátozásokat feloldják.
A lakáspiac alakulása azonban területileg különbségeket mutathat, annak megfelelően, hogy az adott helyszínt mennyire érintette súlyosan a járvány. A budapesti belváros például gyengébben szerepelhet, míg az agglomerációs települések helyzete kedvezőbb lehet. Szintén gyengébb lehet 2021 azokon a területeken, ahol a szolgáltató szektorban dolgozók nagyobb arányt képviselnek, és a már november óta tartó korlátozások miatt jelentős bevételkieséssel szembesülnek, amit az év további részében, például nyáron sem sikerül pótolni.
Idén januártól ismét 5 százalékosra csökkent az új lakásokat terhelő áfakulcs, ráadásul a CSOK-kal vásárlók még ezt az 5 százalékot is visszaigényelhetik. Ezért a lakásépítések ismételt felfutására lehet számítani. Az eddig kiváró fejlesztők elindíthatják új beruházásaikat, így a következő években ismét nőhet a lakáspiaci kínálat - vélik az elemzők.
Az építkezésekre pedig forrás is lesz a zöld jelzálogleveleknek köszönhetően. Az 5 százalékos áfakulcs 2026-ig alkalmazható a 2022 év vége előtt még építési engedélyt kapott építkezésekre. Ez ismét hullámot generálhat a lakásépítésekben a következő években, mivel a beruházásokat erre a behatárolt időszakra időzíthetik a fejlesztők.
Idén összességében több lakást adhatnak át, mint 2020-ban. A tavaly év végi Lakáspiaci Riport adatbázis szerint bőven több mint 6000 lakás elkészülése várható Budapesten, miután sok projekt csúszott, és nem készült el 2020-ban. A következő évre azonban már lényeges visszaesést mutattak a számok, igaz, az idén elindított beruházások ezen még változtathatnak. A 2021-ben átadni tervezett otthonok jelentős részét már eladták, csak valamivel több mint 3000 lakást kínáltak tavaly év végén. A beruházások elindítására az év elején még hatással lehet a járvány, a bizonytalanabb vásárlók miatt átmenetileg kisebb kereslet következtében későbbre tolhatják az építkezések indítását a fejlesztők.
A kínálat szempontjából a másik fontos szempont, hogy miként alakul a most még a koronavírus-járványra tekintettel moratóriummal védett jelzáloghitelesek helyzete. Kényszerértékesítésekre várhatóan 2022-ig nem kerül sor, de kérdés, hogy az esetleg munkájukat elvesztők saját maguk mekkora volumenben kezdik el értékesíteni az ingatlanjaikat.
Nem csak a bérleti díjak csökkenése rontja a lakásbefektetések hozamait, az ingatlanárak korábbi jelentős növekedésének is vége szakadt. Az egyelőre csak 2020. második negyedévére rendelkezésre álló adatok szerint az árak csökkentek tavaly április és június között, míg korábban a lakáskiadásból származó hozam jelentős része származott a lakás értékének növekedéséből.
A kamatkörnyezet továbbra is alacsony, a bizonytalan gazdasági helyzet azonban a befektetőket is érzékenyen érintheti, ilyen feltételek mellett pedig az egyéb alternatív befektetési formák, mint például az 5 százalékos hozamot biztosító MÁP+ vonzó eszköz lehet. Ugyanakkor az is igaz, hogy ha az infláció nő, akkor népszerűbbé válhat a lakás. Azok pedig, akiknek az elmúlt időszakban nőtt a megtakarításuk, helyet kereshetnek a pénzüknek.
Összességében a befektetői kereslet az elmúlt évekhez képest mérsékeltebb lehet 2021-ben, a befektetők még kivárhatnak, főként az év első felében. Tavaly decemberben például a Duna House előzetes adatai szerint a fővárosban a befektetők aránya 36 százalékot tett ki a vásárlók között, míg egy évvel korábban még 45 százalékot.