A közjegyzői díjszabást egy tavalyi igazságügyminiszteri rendelet szabályozza. Ebben külön rész foglalkozik azokkal a kölcsönszerződésekkel, amelyek új lakások építéséhez és vásárlásához kapcsolódnak. Az ezekkel kapcsolatos kölcsönszerződés és az azt biztosító jelzálogszerződés közjegyzői díja a kölcsön összegétől függően, sávosan változik.
Például 10 és 15 millió forint közötti kölcsönnél 28 ezer forint. Ehhez azonban még hozzá jön 15 ezer forint, ha a közjegyző az irodájában folytatja le az eljárást, illetve 20 ezer forint, ha azon kívül teszi azt. (Tipikus, hogy a közjegyző a bankban ismerteti és íratja alá a szerződést az ügyféllel.)
Miután a használt lakás vásárlására nem volt külön szabály, így arra az általános tarifát kellett alkalmazni. Ez például a 10 és 200 millió forint között 86 200 forint, plusz a 10 millió forint feletti rész 0,25 százaléka. A mostani módosítás a nem új lakásokra nyújtott jelzálog hitelszerződéseknél az előbbi összeg 30 százalékában határozza meg a közjegyző díját. Ehhez azonban hozzáadódik még 20 ezer forint további munkadíj is.
Az általános tarifa háromnegyedét számíthatja fel a közjegyző, ha nyugdíjas köt a segítségével tartási, életjáradéki, illetve öröklési szerződést.
Ugyan csak az általános tarifa háromnegyede illeti meg a közjegyzőt, ha három- vagy több kiskorú gyermeket nevelő házastársak vesznek lakást a közjegyző közreműködésével. Itt feltétel az is, hogy a vásárolt lakás nagysága nem haladhatja meg a méltányolható lakásigényt.
Végül az általános szabályok szerinti közjegyzői díj felét lehet felszámítani akkor, ha 15 millió forintnál nem drágább lakást vásárol a 35. életévét be nem töltött fiatal vevő.
Eredetileg 2018. októbertől akarták emelni a közjegyzői díjakat, ez (azaz a 22/2018-as IM-rendelet hatályba léptetése) elcsúszott először 2019. januárra, majd újabb halasztás után április elseje volt az újabb időpont - ám idén március végén a Magyar Közlönyből kiderült, hogy a tarifák újabb negyedévvel később, 2019. július elsejétől nőnek.