Az egy-két éven belül felújítást tervezők az MBH Bank felmérésében megkérdezettek 85 százaléka 15 évnél idősebb ingatlanban lakik, 58 százalékuk családi házban.
- A válaszolók 80 százaléka 3 millió forintnál kevesebbet szán korszerűsítésre, elsődlegesen állagmegóvás és energetikai fejlesztés céljából.
- A felújításra készülők alig harmada gondolkodik hitelfelvételben, a felújítást nagyrészt megtakarításból és az adott havi jövedelmükből finanszíroznák.
A felmérésben résztvevők egynegyede tervez másik ingatlanba költözni, 30 százalékuk újépítésű, 70 százalékuk használt ingatlan vásárlásán gondolkodik.
Azok közül, akik újépítésű ingatlanba költöznének, 34 százalék azt nyilatkozta, hogy a család bővülése a legfőbb ok a költözésre, 24 százalék munkalehetőség miatt költözne új településre.
Léteznek megfizethető ingatlanok Budapest agglomerációjában
Enyhült az ingatlanok áremelkedése a fővárosi agglomeráció egyik legmegfizethetőbb részén idén, ennek ellenére már a délkeleti szektorban is meghaladta az 500 ezer forintot az átlagos négyzetméterár. A területen Gyálon történt a legnagyobb áremelkedés, a legjelentősebb arányban Gyömrőn váltak kedvezőbbé a négyzetméterárak tavalyhoz képest. Az átlagos ingatlanra fordított összeg Vecsésen volt a legtöbb, 75,2 millió forint. Bővebben >>>Mennyi pénzt tettek félre a felújításra?
- A válaszadók 34 százaléka csupán 100-500 ezer forint közötti összeget szánna felújításra,
- 3 millió forint feletti költséggel egynegyedük tervez.
- A tervezett korszerűsítést legnagyobb arányban a megtakarított pénzükből (73 százalék),
- illetve az adott havi fizetésükből (33 százalék) finanszíroznák a megkérdezettek.
- Kölcsönt a válaszadók 29 százaléka venne igénybe, de csak 16 százalékuk döntene piaci alapú hitel mellett.
A kutatásból az is kiderült, hogy Budapesten és Pest vármegyében, valamint a 18-26 éves korosztály venne igénybe legszívesebben kamatkedvezményes hitelt.
A megkérdezettek 62 százaléka fontosnak tartja, hogy környezettudatos legyen az otthona, mert ezáltal csökkennek a rezsiköltségek is.
A 18-26 éves, megyeszékhelyen élők között magasabb azok aránya, akiknek alapvetően fontos a környezetvédelem. A válaszadók 44 százaléka ugyanakkor nem tudja, milyen energetikai besorolásba tartozik otthona, és 60 százalékuk az energetikai tanúsítvány előnyeit sem ismeri.