A Miniszterelnökség közleményében a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) uniós forrásra hivatkozó, csütörtökön megjelent tájékoztatására reagált, amely szerint nincs olyan európai uniós jogszabály, amely tiltaná a magyar otthonok rezsicsökkentő felújításának vissza nem térítendő forrásokból való támogatását.

A magánszemélyek és magántulajdonú ingatlanok energiahatékonysági korszerűsítésének európai uniós közösségi forrásból történő, vissza nem térítendő támogatása kapcsán a sajtóban megjelent valótlan állításokkal szemben a valóság az, hogy az európai uniós támogatások keretrendszerét meghatározó 1303/2013/EU rendelet 2 (10) cikkelye a Miniszterelnökség szerint egyértelműen meghatározza: az uniós támogatások kedvezményezettje természetes személy csak és kizárólag az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap forrásai tekintetében lehet. Energiahatékonysági korszerűsítést ezekből az alapokból finanszírozni nem lehet.

Még ha a fentiekkel ellentétben lenne is lehetőség a természetes személyek magánberuházásainak közvetlen támogatására, hazánk számára akkor sem áll rendelkezésre elegendő forrás az országban található 4 millió háztartás mindegyikének megsegítésére, a háztartások közötti rangsorolással pedig igazságos, mindenki számára elfogadható elosztási rendszert nem lehet kialakítani, hiszen a szociális helyzet mellett egyéb szempontokat, így például az adott ingatlanok paramétereit is figyelembe kell venni - érvel a tárca.

A Miniszterelnökség által hivatkozott cikkely

Az EU 1303/2013/EU rendeletet itt találja magyar nyelven, amelynek a 2 (10) cikkelye szerint a "kedvezményezett": olyan közjogi vagy magánjogi szervezet, illetve - kizárólag az EMVA-rendelet és az ETHA-rendelet értelmében - olyan természetes személy, amely vagy aki műveletek kezdeményezéséért vagy azok kezdeményezéséért és végrehajtásáért egyaránt felelős; az e cikk 13. pontjában meghatározott állami támogatási rendszerek összefüggésében a támogatásban részesülő szervezet; az e rendelet második részének IV. címe szerinti pénzügyi eszközök összefüggésében a pénzügyi eszközt vagy - adott esetben - az alapok alapját végrehajtó szervezet.

A Miniszterelnökség közleménye szerint a kormány ezért az EU előírásainak betartása és a rendelkezésre álló források hatékonyságának maximalizálása érdekében a támogatások odaítélése során két célt valósít meg egyszerre:

  • segíti a magántulajdonosokat ingatlanjaik korszerűsítésében
  • és felújítja a közösségi használatú ingatlanokat.

Tisztán vissza nem térítendő támogatásokra a közösségi intézmények - például az óvodák, iskolák, illetve más szociális, oktatási vagy egyéb közösségi használatú intézmények - pályázhatnak, míg a magánszemélyeknek ingatlanjaik korszerűsítésére a kormány egy államilag támogatott konstrukciót biztosít, amelyben a beruházás egyharmadát az önerő, a második egyharmadot 0 százalékos kamatú visszatérítendő támogatás és a harmadik egyharmadot az állam által támogatott, lényegében szintén 0 százalékos kamatú hitel jelenti.

A Miniszterelnökség közleménye továbbá kiemeli: a kormány elkötelezett a lakossági energiahatékonysági felújítások mellett, a háztartások energiaköltségeinek mérséklése érdekében eddig is igen jelentős lépéseket tett. Elindította a közel 15 milliárd forint keretösszegű Otthon Melege Programot, amelynek köszönhetően több mint 85 ezer magyar háztartás energiahatékonysága javult, de a rezsicsökkentés azonnali és kézzelfogható eredményei is elvitathatatlanok, hiszen az összes fogyasztói megtakarítás már meghaladja a 373 milliárd forintot - olvasható a Miniszterelnökség közleményében.

Lázár nem mond igazat?

A Párbeszéd Magyarországért szerint Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter nem mond igazat, amikor arról beszél, hogy Brüsszel miatt nem lehet lakossági energiahatékonysági felújításokra költeni az uniós támogatásokat. Szabó Rebeka egy pénteki sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a Magyar Energiahatékonysági Intézet kérdésére az illetékes brüsszeli főigazgató megerősítette, a Magyarország által kezdeményezett és jóváhagyott operatív programban szerepel, hogy mintegy 90 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást költsünk a lakossági energiahatékonysági felújításokra. Ettől elvileg eltérni is csak úgy lehet, hogy azt külön kezdeményezik az erre illetékes szerveknél - emelte ki. Fontos lenne, hogy végre a lakóépületek energiahatékonyságára is költsenek, mert az energiafelhasználás mintegy negyven százaléka a fűtésre megy el - mondta a politikus.

Mit mondott az Európai Bizottság?

Walter Deffaa főigazgató a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) kérdésére írásban is egyértelművé tette: a Brüsszel által ez év februárjában elfogadott Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) tartalmazza és elhatárolja mind a lakossági szektor, mind a középületek energiahatékonysági felújítására vonatkozó vissza nem térítendő beruházási támogatásokat.

Az operatív program szerint a magyar lakások energiahatékonysági felújítása két forrás kombinálásával történik: a KEHOP finanszírozza a vissza nem térítendő részt, melyet a Gazdasági és Innovációs Operatív Program pénzügyi eszközei egészítenek ki visszatérítendő támogatások formájában.

Az operatív programok - Brüsszel által is - elfogadott tevékenységek és kitűzött célok mentén való végrehajtása a magyar hatóságok felelőssége. Eltérni az operatív programokban meghatározott tevékenységektől és kitűzött céloktól csak egy hivatalos programmódosítás benyújtása és annak Brüsszel általi elbírálása és jóváhagyása után lehetséges, mely hosszú hónapokba telik - olvasható a közleményben.

A MEHI szerint tehát nemcsak van erre a célra elhatárolt vissza nem térítendő uniós forrás, hanem ennek más célra való felhasználása nem is szabályos.