A támogatás ma 2678 olyan 5000 fő alatti településen vehető igénybe, ahol a lakosságszám 2003-hoz képest az országos átlagnál nagyobb mértékben csökkent, azonban a falusi csok név ellenére tévedés azt hinni, hogy ezek közül mindegyik apró falu lenne. Számos kiváló infrastruktúrájú és jó elhelyezkedésű, akár Balaton-parti és budapesti agglomerációs település, sőt város is található a listán – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Bár a legfrissebb statisztikákra még várni kell, a Belügyminisztérium állandó lakosságra vonatkozó adatbázisa alapján 2017. január 1. és 2019. január 1. között országos szinten 49.400 fővel (0,49 százalék), a 2019 és 2021 első napjai közötti két éves időszakban pedig 55.400 fővel (0,55 százalék) csökkent az állandó lakosság, országos szinten a népességfogyás tehát gyorsuló tendenciát mutat.

Kapcsolódó

A 2019-ben bevezetett falusi csok által érintett 2678 településen a 2017 és 2019 közötti időszakban 25.600 fővel (0,93 százalék) csökkent az állandó lakosok száma, 2019 és 2021 között viszont már csak 10.200 fővel (0,37 százalék) apadt, azaz a népességfogyás tendenciája ezeken a településeken látszólag lelassult, mind a korább időszakhoz, mind az azonos időszak országos átlagához képest - hívja fel a figyelmet az OTP Ingatlanpont elemzése.

A települések számát tekintve 2017 és 2019 között még a falusi csok által preferált 1759 településen csökkent a lakosságszám, ugyanakkor 2019 és 2021 között ez már csak 1483 település esetében mondható el.

A folyamatok természetesen megyéről megyére és településről településre változóak. A százalékos arányokat illetően a dobogó legfelső fokán a Zala megyei Iborfia áll, ahol két év alatt 75 százalékkal nőtt a lakosság, nyolcról tizennégy főre.

Az apró borsodi falvak, Kéked, Tornabarakony, Gagyapáti és Pányok lakossága 47-68 százalékkal növekedett. A gyarapodó lélekszámú települések lakossága ezeknél a kiugró értékeknél jóval szerényebb mértékben, átlagosan 3 százalékkal emelkedett két év leforgása alatt.

A lakosság számának abszolút változását vizsgálva az élen álló Hegyeshalom 2019 és 2021 között 284 fővel gyarapodott, szintén 200 fő felett nőtt Tóalmás (275 fő), Mikepércs (221 fő) és Biharkeresztes (218 fő) lakossága is, ami arányaiban 5-8 százalék közötti többletet jelent.

Összesen 1121 falusi csok-kal érintett településen emelkedett a lakosságszám, átlagosan 18 fővel, 74 esetben pedig változatlan maradt a népesség száma.

Megyei szinten 2019-ről 2021-re Győr-Moson-Sopron (1978 fő), Pest (1693 fő), Komárom-Esztergom (599 fő) és Fejér megyében (546 fő) könyvelhették el a preferált települések a legnagyobb lakosságszám növekedést és csak két olyan megye van (Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg), ahol gyorsult a korábbi népességfogyás. Vas és Veszprém esetében viszont a korábbi negatív előjel pozitívba váltott.

Az elemzés szerint az északkeleti régióban, részben a falusi csok és más támogatások hatására olyan településeken is megélénkült a lakáspiac, ahol korábban akár évek is eltelhettek anélkül, hogy ingatlanok cseréljenek tulajdonost.