A lakáspiacon folytatódott az élénkülés és több szegmensben nőtt az árszint az elmúlt hónapban a kínálati árak alapján. A legnépszerűbb méretű használt és új lakások is drágultak, ám a használtaknál nagyobb mértékű volt az emelkedés - derül ki a szakportál friss elemzéséből, amely közel 30 ezer hirdetés alapján vizsgálta az új és használt lakások, köztük a panellakások árának alakulását, valamint a telekárakat.

Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője szerint a használt lakások azért drágulhattak nagyobb mértékben, mint az újak, mert év elejétől nőttek a használt lakásokra igénybe vehető támogatások összegei is. Az új lakások esetében pedig januárban volt megfigyelhető több mint 5 százalékos áremelkedés. A telkek és a panellakások országos átlagára is emelkedett, de nagyon jelentősek a különbségek a különböző országrészek között.

Drágulás Budapesten, árzuhanás Szombathelyen

Az új lakások és családi házak kínálata 2 százalékkal növekedett a február végi adatok szerint. A 60-150 négyzetméteres új lakások drágulása lassult, a február végi országos átlagár 35 millió forint volt, ami mindössze 0,5 százalékkal haladta meg a januári végi szintet. Budapesten azonban 6 százalékkal 47 millió forintra nőtt az szóban forgó új lakások ára. Szintén drágulás következett be a fővárosi agglomerációban. Biatorbágyon például 4 százalékkal 40 millió forintra, Szentendrén 5 százalékkal 42 millió forintra nőttek az átlagárak. Van azonban látványos ellenpélda is: Szombathelyen a 60-150 négyzetméteres új lakások átlagára 32 százalékkal 19 millió forintra mérséklődött.

Az új családi házak esetében a legnépszerűbb - 90-300 négyzetméteres - kategóriában január végéhez képest az országos átlag 0,25 százalékkal 40 millió forintra nőtt január végéhez képest. A szórás azonban itt is jelentős. Bár Budapesten 4 százalékos árcsökkenés következett be, a 90-300 négyzetméteres új családi házak átlagára így is 63 millió forint volt átlagosan. Jelentősebb drágulással zárta a februárt Székesfehérvár, ahol 9,6 százalékkal 52 millió forintra nőttek a szóban forgó családi házak átlagárai a kínálati piacon. Ugyanakkor Győrben 9 százalékkal 34 millió forintra mérséklődött az átlagos árszint.

Jelentős drágulás a paneleknél is

Az 50-70 négyzetméteres téglaépítésű lakások országos átlagára 6,6 százalékkal 21 millió forintra nőtt februárban. Az országos átlagot meghaladó drágulás ment végbe többek között Szegeden, ahol 10 százalékkal 13 millió forintra nőtt az átlagár. Egerben 9 százalékkal 11 millió forintra, Győrben pedig 8 százalékos áremelkedés után 19 millió forintra nőtt a kínálati átlagár.

A panelek is lépést tartanak a piaccal, az áremelkedés 6,3 százalék volt országosan, így február végén 14,9 millió forintot tett ki a panelek átlagára. Budapest az 50-70 négyzetméteres paneleket 16,5 millió forintért hirdették, ami 3,3 százalékos havi drágulásnak felel meg. A hasonló méretű győri panellakások átlagára 5,4 százalékkal 14,5 millió forintra emelkedett. Miskolcon viszont 3,4 százalékkal 6,2 millió forintra csökkent az átlagáruk.

A 90-300 négyzetméteres családi házak országos átlagára 29 millió forint volt február végén, ami nem jelent változást a január végéhez képest.  Budapesten 4 százalékkal 45 millió forintra nőtt az átlagár a hirdetések alapján, miközben a kínálat lényegében stagnált. A fővárosi agglomeráció több településén viszont csökkentek az árak, Fóton 18 százalékkal 38 millió forintra, Budaörsön 5 százalékkal 61 millió forintra, Érden pedig 4 százalékkal 34 millió forintra.  Békéscsabán 8,6 százalékkal 19 millió forintra, Egerben 9,4 százalékkal 35 millió forintra nőtt az átlagár.

Vegyes a telekpiaci kép

A 3000 négyzetméteresnél kisebb telkek országos átlagára 12 millió forinton stagnált január végéhez képest. Budapesten átlagosan 3 százalékkal 33 millió forintra nőtt az átlagár. A budakalászi telkek átlagos ára azonban 30 százalékkal 17 millió forintra nőtt. A szinte szomszédos Pomázon ugyancsak 30 százalékkal nőttek az szóban forgó telkek árai, így 13 millió forintos átlagárral zárták a februárt. Ezzel szemben Biatorbágyon 6 százalékkal 14 millió forintra, Szentendrén pedig 4 százalékkal 19 millió forintra esett az átlagár - mondta Balogh László.

Árcsökkenés volt több nagyvárosban is. A győri telkek ára 24 százalékkal 12 millióra csökkent egy hónap leforgása alatt, Sopronban 12 százalékkal 22 millió forintra mérséklődött az átlagos telekár, Székesfehérváron pedig 12 millió forinton stagnáltak. Ugyanakkor a keleti országrészben, több városban is emelkedés történt: Szegeden a telekárak 3 százalékkal 18 millióra, Kecskeméten és Nyíregyházán egyaránt 5 százalékkal 6 millió forintra drágultak a telkek. Balogh László a telekpiacról azt is elmondta, hogy az új családi házakat kínáló tulajdonosok hátrányban lehetnek azokkal szemben, akik saját maguk szeretnének építkezni. Az új szabályok szerint ugyanis, aki magának épít családi házat, az áfát is visszaigényelheti, ezáltal alacsonyabb áron juthat hozzá a lakóingatlanhoz.

Merre mehet a piac?

A szakértő szerint az év hátralevő időszakában nem várható ugyanilyen ütemű áremelkedés. Az elmúlt évek tapasztalata alapján a kereslet márciustól májusig még tovább élénkülhet, ráadásul ősz elején is növekedni szokott az aktivitás. Az új lakások kínálata várhatóan az idei év végén és jövőre bővülhet jelentősen, ami közvetve a többi szegmens áraira is hatással lehet.  Összességében Balogh László szerint a kínálat bővülhet a piacon, és ezzel párhuzamosan mérsékelt áremelkedésre lehet számítani az idén.