Mélypontra süllyedt az építőipar hangulati mutatója, a pénzhiány mellett jellemző az ágazatra az információhiány - hangsúlyozta Széman György. Az ágazat élénkítése csak jelentős kormányzati szerepvállalás mellett képzelhető el, a lakásépítési, felújítási szektorba jelentős forrásokat, EU-s pénzeket, szén-dioxid kvótaértékesítésből befolyó összegeket kellene elhelyezni. Kiemelte, egy komolyabb építőipari  növekedés 2-3 év alatt 200 ezer főt szívhatna fel a jelenleg regisztrált 60 ezer mellé.

Vida Attila, az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kht. vezérigazgatója kifejtette, az elmúlt év végére már felívelést vártak, de az nem következett be. Bíztató viszont, hogy úgy látják, aki ma az építőiparban pénzt költ el, az nagyon figyel a minőségre.

Kató Aladár, a Magyar Téglásszövetség elnöke a visszaesés kapcsán kiemelte, 2006-hoz képest 70 százalékos a téglaipar zsugorodása, becslések szerint a 2006-s 1,4 milliárdnyi téglaegység 2011-re 400  millióra csökkent. A szakma és kormányzat közötti összefogást sürgette a válságából való kivezető út megtalálása érdekében. A bérlakásépítést nevezte meg  kitörési pontként, ami amellet, hogy segíthetne kiemelkedni a mélypontról, társadalmi igényt is kielégít - hangsúlyozta.

Prohászka Rajmund, az Ajtó-Ablak szövetség elnöke az ablakszektor 50 százalékos visszaeséséről beszélt a 2009-2011-es időszakban. Kitörési pontnak a szektor-semleges kedvezményes kamattámogatási rendszer elterjesztését látja. Illy Gábor, a Baumit ügyvezetője szerint egy lefagyott rendszer következményeit látjuk a piacon. Úgy vélte, az előrelépésnek fontos eleme lenne a minőségellenőrzés.