A hatalmas épületállomány energetikai korszerűsítése révén csökken Magyarország energia- és importfüggősége, javul a külkereskedelmi mérleg, és tízezrek juthatnak munkához vidéken - hangsúlyozza az Energiaklub, reagálva Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter mai kormányinfós megnyilvánulására, melyben megmagyarázta, miért nem áll uniós forrásokkal az állam a lakossági felújítások mögé.

"Ingyen pénz magántulajdonba, magánszemélyeknek, azért, hogy költséget takarítsanak meg, sokak meggyőződésével , nézetével, és politikai, mármint szakpolitikai elképzeléseivel ellentétes". "Ingyen ne adjunk semmit se, mert az nyilvánvaló, hogy nem jó irányba vinné a társadalmat." Ezt válaszolta Lázár János arra az újságírói kérdésre, hogy miért nem kívánja mégsem uniós forrásokkal segíteni a kormány a lakóépületek energetikai korszerűsítését - annak ellenére, hogy a kormány által leadott, és Brüsszel által elfogadott Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) tartalmazza és elhatárolja a lakossági szektor energiahatékonysági felújítására vonatkozó vissza nem térítendő beruházási támogatásokat is.

Az előző uniós ciklusban a magyar kormány gyakran kifogásolta, hogy nem lehetséges uniós forrásokat fordítani a lakóépületek korszerűsítésére. Ezzel indokolták, hogy 2008 és 2013 között a kormány mindössze 25 milliárd forinttal támogatta a lakossági energetikai beruházásokat.

Az Energiaklub kiemeli, az új, 2014-ben kezdődő uniós költségvetési ciklusban azonban az Európai Bizottság lehetővé tette lakóépületek korszerűsítését az EU-s forrásokból. A Brüsszel által tavaly augusztusban elfogadott Partnerségi Megállapodás minden ellenkező kormányzati állítás ellenére tartalmazza a magántulajdonban lévő épületek vissza nem térítendő támogatását is.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára augusztusban jelentette be, hogy 150 milliárd forintos uniós támogatásból 2020-ig akár 3 millió háztartás újulhat meg.A lakóépületek fogyasztják el Magyarország teljes primer energiafelhasználásának (mintegy 1000 petajoule) nagyjából egyharmadát. Ennek 40 százaléka komplex energetikai felújításokkal középtávon megtakarítható lenne.

Lenne valódi megoldás négymillió háztartás rezsijének csökkentésére

Lázár szerint bonyolult lenne egy olyan közvetítő eszköz létrehozása, amelyen keresztül az uniós források eljuthatnának a háztartásokhoz. Ilyen állami alapok ugyanakkor több országban, évek óta működnek. A kormánynak évek álltak rendelkezésére, hogy felállítsák azt az uniós pénzek fogadására alkalmas rendszert, amely által uniós pénzekkel lehetne segíteni a 4 millió magyar háztartás rezsiköltségeinek csökkenését.

Ha ez nem történik meg a mostani, és egyben utolsó uniós fejlesztési ciklusban, akkor a hatalmas hazai épületállomány felújítása beláthatatlan időkre halasztódik el. A lakóépületek energetikai felújítása a nemzet érdeke. Ez a valódi rezsicsökkentés - írta az Energiaklub.