Tavaly a legtöbb ingatlanpiaci befektetés az irodai és a kiskereskedelmi szektorba érkezett – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója. Nagy Tamás arra is kitért, hogy 2022 negyedik negyedévében az állam által indított építkezések éves szinten 43 százalékkal mérséklődtek, amit a magánszektor által kezdett építkezések, beruházások részben tudták kompenzálni. Ez utóbbi hajtómotorját az új fejlesztések adták.
Az irodapiacon tavaly több mint 200 ezer négyzetméternyi irodaterületet adtak át, miközben a piac több mint 100 ezer négyzetméternyi területet tudott felszívni. Így az év végére 11 százalékra emelkedett a kihasználatlansági ráta, ami idén az első negyedévben további 1 százalékponttal nőtt.
A 2023-ra tervezett átadási volumen és az attól mérsékeltebb kereslet alapján az irodapiacon ez a ráta az év végére elérheti akár 13,5 százalékot is, ami még érdemben elmarad a kritikus szinttől.
A makrogazdasági tényezők rontanak a helyzeten
Az MNB igazgatója közölte, a kiskereskedelmi szektort befolyásoló makrogazdasági tényezők alapvetően kedvezőtlenek. Ugyanis a kiskereskedelem olyan kockázatokkal szembesül, amire az elmúlt években nem volt példa:
egyszerre magas az inflációs nyomás, miközben a reálbérek és a kiskereskedelmi forgalom pedig visszaesett.
Bővül a magyar járműipar, duplájára nő a kecskeméti Mercedes-gyár
Kétszeresére növekszik a Mercedes kecskeméti gyára, amivel az egész konszern egyik legjelentősebb gyártóegységévé válik. Jövőre elektromos autókat kezdenek gyártani, aminek köszönhetően új munkalehetőségek nyílnak meg. Bővebben>>>Eltolódás a vidékre
Az ipar-logisztika slágertermék volt a beruházók, fejlesztők körében a koronavírus-járványt követően. A szektorban 2021-ben és 2022-ben is historikus csúcsra emelkedtek az új átadások és a kereslet. Az ipar-logisztika területén a kihasználatlansági ráta a tavaly elért 3,8 százalékról, az új fejlesztések átadásával 2023 első negyedévében 6 százalék közelébe emelkedett.
Országosan a következő években csaknem 1,5 millió négyzetméternyi új fejlesztés átadása várható.
Eltolódást figyeltek meg az iparstruktúra változásával összefüggésben: a fejlesztések vidéki fókuszt kaptak.
Ezek nagyrészt a keleti országrészben a debreceni, kecskeméti, miskolci járműipari, illetve elektromos ipari beruházásokhoz kapcsolódnak – mondta Nagy Tamás.