Ez a folyamat azonban erősödhet, ugyanis a munkahelyek több mint egynegyedét nagymértékben befolyásolja majd a zöldátállás a következő évek során. A nagy mennyiségű üvegházhatású gázt kibocsátó iparágakban várhatóan csökken a munkahelyek száma, míg új lehetőségek nyílnak meg az zöldágazatokban, és számos foglalkozás átalakul. Ebben segítséget jelenthet a munkavállalók átképzése, olvasható az Oeconomus elemzésében.
Még 2019-ben kötöttek megállapodást az Európai Unió vezetői, miszerint 2050-re az egész EU-ban megvalósítják a klímasemlegességet. Ennek részeként az egyik cél, hogy 2030-ra legalább 55%-kal csökkentik az EU nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását (az 1990-es szinthez képest). Ezt segíti az ún. nettó zéró kibocsátás is, vagyis az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátásának és a légkörből származó, már meglévő ÜHG-k elnyelésének kiegyensúlyozására irányuló célkitűzés.
Ezzel párhuzamosan a tiszta technológiák és a zöld munkahelyek európai meghonosítása érdekében kiadták az EU-ban a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló rendeletet is. Ez azt jelenti, hogy növelni kell az EU-ban azoknak a technológiáknak a gyártási kapacitását, amelyek elősegítik a tiszta energiára való átállást, és amelyek alkalmazása során az üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértéke rendkívül alacsony, nulla vagy negatív.
A zéró nettó átállás a munkaerőpiacokat is megmozgatja, átalakítja. Az OECD nyári elemzése szerint a munkahelyek több mint egynegyedét nagymértékben befolyásolja majd a zöld átállás. Az OECD-ben több szakpolitikai intézkedés is segíti a klímasemlegesség elérését 2050-ig, emiatt a nagy ÜHG-kibocsátású iparágakban várhatóan csökken a munkahelyek száma, míg új lehetőségek nyílnak meg a zöld ágazatokban, és számos meglévő foglalkozás átalakul. Az éghajlatváltozás ugyanakkor maga is hatással lesz a munkaerő-keresletre és a munkakörülményekre, elsősorban a hőmérséklet emelkedése és az egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események miatt.