A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Mivel a lakáspolitika 60 százalékban a gazdaság állapotától és a jövedelempolitikától függ, érdemi elmozdulást ez az év sem hoz a lakáspiacon, sőt egy a várakozások miatt visszafogott kereslet realizálása nyomán megjelenő szerény élénkülés még el is terelheti a figyelmet arról a tényről, hogy valójában továbbra sincs épkézláb koncepció a lakásügyre − mondta a Napi Gazdaságnak Varga Dénes gazdaságkutató, a DEM Iroda vezetője.

Elég a lakástámogatások költségvetési sorra nézni, hogy kiderüljön, az még a tavalyi, kirívóan alacsony összegnél is kevesebb, vagyis csodavárás lenne érdemi produktumra számítani − fogalmazott a szakember. Ráadásul az egykulcsos szja azt a réteget támogatja, amelyik már kielégítette a lakásigényét. Azok támogatása nélkül, akik jobb lakásba szeretnének költözni, pedig nem is beszélhetünk lakáspolitikáról − hangsúlyozta a kutató, aki úgy látja, 2010−2014 között annyi lakás épül, amennyi akkor is létrejött volna, ha a jelenlegi kormány még a pr szintjén sem foglalkozik a lakáspolitikával.

Jobb gazdasági környezet kellene

A Társaság a Lakásépítésért Egyesület által jegyzett lakáskoncepcióról − amely az ÚSZT-ben szereplő otthonteremtési fejezet alapjaként szolgált − azóta kiderült, hogy használhatatlan, megvalósításához sokkal jobb gazdasági környezet kellene − mondta Varga, aki szerint új koncepciót egyelőre senki sem akar készíteni, s a Lakáspolitikai Tanácsadó Testületben sem volt meg a kellő bátorság és tudás egy használható módszer felépítéséhez és képviseletéhez. Tévútnak tartja, hogy a visszahozott szocpolt energiahatékonysági mutatókhoz kötik; ez akkor volna hasznos, amikor a gazdaság jól áll és sokan építkeznek.

Nem indult meg a lakásépítés, nincs is, ami motiválja a fejlesztőket, noha a kereslet lassan éledezik, s egyre többen vásárolnának, különösen befektetési céllal, lakást − vázolta lapunknak az újlakás-piac helyzetét Varjasné Székely Éva. A Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége (Malosz) elnöke, a Quadrat Kft. ügyvezetője a fő problémának az óriási bürokráciát és a dereguláció elmaradását látja, de egyelőre nem segít a fedezetkezelő és az energiahatékonyság-tanúsítás intézménye sem. Úgy véli, vissza kellene térni az alapokhoz, az eredeti, 1997-es építési törvényhez, mert a rengeteg módosítás miatt mára teljesen átláthatatlanná vált a szabályozás.

A döntéshozók nem tettek semmit a tartozási lánc felszámolásáért vagy növekedésének megállításáért, pedig a szerződéses fegyelem helyreállításával már érdemi eredményeket lehetne elérni − véli Varjasné, aki szerint az egyre szigorodó előírások ellenérdekeltté teszik a cégeket a munkaerő felvételében. A Quadrat például ma már akkor sem dolgozna 100 fővel − mint korábban tette −, ha a piaci igények ezt indokolnák − hangsúlyozta az ügyvezető. Úgy látja, a lakásépítők ma ott tartanak, hogy nem érdemes dolgozni, s a magyar lakásépítők 70 százaléka nemcsak hogy leállt az építéssel, de a megfelelő kereslet esetén sem tudna újra elindulni. Ahhoz ugyanis a tőke is hiányzik. Ezzel párhuzamosan lassan a szakértelem is eltűnik a hanyatló piacról, a generálkivitelezők eltűnésével ma már nincs, aki műszakilag és a szerződések szintjén is kézben tartaná, ellenőrizné az egymásra épülő folyamatokat és felelne egy egész épület megvalósításáért. Mintha senki nem akarná, hogy végre rend legyen az építőiparban − fogalmazott a Malosz elnöke.

Nagy kérdés, marad-e a kereslet

A végtörlesztés egyértelműen megdobta a tavalyi lakáspiaci teljesítményt, de nagy kérdés, hogy ez a felturbózott kereslet fennmarad-e − reagált lapunk kérdésére a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezetője. Petz Raymund inkább arra számít, a roham után a piac visszaáll a korábbi pályára, amiben egyetlen pozitív kockázat, ha a befektetők a tovább csökkenő árak láttán folytatnák a vásárlásokat. Azonban az EU−IMF-megállapodás és a forint árfolyama miatti nagy bizonytalanság miatt erre komolyan nem lehet építeni. A befektetők igyekeznek kerülni a túl kockázatos eszközöket, márpedig az illikviditás és a jelentős tranzakciós költségek miatt az ingatlan nem elég versenyképes egy olyan környezetben, amelyben a tőke egyik eszközből a másikba menekül − véli Petz. Vagyis nem várható befektetői roham a lakáspiacon, noha a használt lakásoknál ez az év további legalább 3-4 százalékos áresést hozhat, az újak ára pedig várhatóan stagnál.

Az áresést az energiatanúsítvány bevezetése is indokolja, legalábbis ha az az ingatlanok valódi jellemzőit tartalmazza majd − teszi hozzá a szakember. A korábbi fejlesztői modell 2012-ben sem tér vissza, kisebb projektek saját erőből vagy a vevők pénzén azért indulnak majd elszórtan. Erre az évre a GKI 11 ezer új lakást prognosztizál, 2013-ra pedig 14 ezer lakással számolnak (a 2011-es teljesítményt is ennyire becsülik). A KSH a hónap végén közli a végleges adatot. A korábbi töredékére zsugorodott számokat a totális piaci pangás indokolja, hiszen se kereslet, se kínálat, se hitel, se hitelkereslet, illetve kihelyezési hajlandóság nem található jelenleg − mondta Petz.