Márciusban kissé lefelé korrigált, de változatlanul optimizmust tükröz a GKI építőipari bizalmi indexe, a rendelésállomány és a foglalkoztatási várakozások alapján az ágazat kilátásait egyetlen számba sűrítő mutató.
Az elmúlt három hónap termelési helyzetének megítélése, ha nagyon enyhén is, de javult az előző hónaphoz képest (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). Februárhoz képest a nyers, szezonálisan nem kiigazított adatok nem mutatnak érdemi változást. Márciusban a cégek 27 százaléka számolt be növekvő termelésről, míg csökkenőről 10 százalékuk tudósított. Ugyanez a két arány februárban 29 és 12 százalék volt. Ebben a hónapban csak a mélyépítők helyzetértékelése vált kedvezőbbé, a magasépítőké picit romlott.
A rendelésállományok értékelése márciusban, az előző hónaphoz képest kissé romlott (a szezonálisan kiigazított adatok alapján), lényegében visszatért a januári szintre. A nyers adatok nem jeleznek érdemi változást: márciusban a válaszadó vállalkozások 34 százaléka számolt be magas, s 18 százaléka alacsony rendelésállományról. Ugyanez a két arány februárban 32 és 16 százalék volt. Ebben a hónapban a magasépítők értékelése javult, a mélyépítőké nem változott.
Építőipari bizalmi index, 2015 I. - 2018. III.
Márciusban enyhén romlottak a foglalkoztatási várakozások. A nyers adatok nagyon enyhe pozitív változást tükröznek. A következő három hónapban a létszám bővítésére a válaszadó cégek 30 százaléka, annak csökkentésére 5 százalékuk készül. Februárban ugyanez a két arány rendre 27 és 4 százalék volt.
Mit terveznek az árakkal?
Némiképp csökkent az áremelési törekvések intenzitása - a szezonálisan kiigazított adatok szerint. A nem kiigazított adatok is enyhülő áremelési tervekre utalnak: az áremelést tervezők aránya a februári 42-ről márciusra 38 százalékra csökkent, miközben az árcsökkenésre számítóké maradt 1 százalék körül.
A munkaerőhiány és a kapacitáshiány korlátozó hatása széles termelői körökben érezhető, az előbbi negatív hatása az átlagosnál markánsabb a magasépítés terén. Majd minden ötödik cégnek gondot okoz a laza fizetési fegyelem és a bizonytalan gazdálkodási környezet.
A magyar gazdaság rövid távú kilátásainak megítélése a válaszadó építőipari cégek körében márciusban enyhén romlott (a szezonálisan kiigazított adatok alapján), de az összkép még így is bőven derűlátást tükröz. A nyers, azaz szezonálisan kiigazítatlan adatok nem mutatnak lényeges változásra: a derű- és borúlátók aránya márciusban 28 és 8 százalék, februárban pedig 25 és 7 százalék volt.