Az elmúlt három hónap termelési helyzetének megítélése a szezonálisan kiigazított adatok alapján januárban lényegében nem változott az előző hónaphoz képest. A nyers adatok romlást tükröznek: januárban a cégek 19 százaléka növekvő, 29 százaléka csökkenő termelésről számolt be, míg decemberben ugyanez a két arány rendre 24-24, egy évvel ezelőtt pedig rendre 15 és 21 százalék volt.
Az 50 főnél kisebb létszámú vállalkozások most is valamivel elégedettebbek termelési helyzetükkel, mint a nagyobb cégek.
Januárban a rendelésállományok értékelése számottevően romlott, válaszadó vállalkozások 10 százaléka számolt be magas, 43 százalékuk pedig alacsony rendelésállományról. Ugyanez a két arány decemberben 17 és 35 százalék, 2015 januárjában 11 és 39 volt. Mind a magas-, mind a mélyépítők romlást jeleztek.
A megkötött szerződésekkel biztosított termelési periódus átlagos hossza az építőipar egészében 2016 januárjában 4,1 hónap. Ez az érték valamivel kisebb az egy negyedévvel (4,4 hónap), de némileg nagyobb az egy évvel ezelőttinél (3,8 hónap). A nagyobb vállalatok - megszokott módon - lényegesen kedvezőbb helyzetben vannak, mint a kisebbek: a 250 fő feletti cégeket jellemző átlagérték 8,5, az 51 és 250 fő közöttieké 5,7, míg az 50 fő alattiakat jellemző mutató 3,1 hónap.
Mi lesz a foglalkoztatással?
A foglalkoztatási várakozások javultak az előző hóhoz képest, januárban a létszám bővítésére és csökkentésére a cégek egyaránt 17-17 százaléka készült. Decemberben ugyanez a két arány 7 és 29 százalék volt. Mindkét építőipari részterület esetében javulás volt érzékelhető.
Egy évvel ezelőtt a foglalkoztatási tervek a jelenleginél kissé pesszimistábbak voltak: 2015 januárjában a létszám bővítésére és csökkentésére a válaszadó cégek 13 illetve 16 százaléka számított.
Az építőiparban se felfelé, se lefelé irányuló árnyomás se érzékelhető - a válaszadók döntő többsége (84 százalék) a következő három hónapban nem számít árváltozásra.
A fizetési fegyelem még mindig gond
A termelés bővítését korlátozó tényezők között továbbra is a kereslet hiányát említik a cégek a leggyakrabban a vevők fizetési késedelmeit pedig második helyen, de összességében csökkent a jelentőségük. A gazdálkodási környezet a válaszadók szerint az elmúlt időszakban kevésbé bizonytalanná vált s némileg javult az állam magatartásának kiszámíthatósága is. Ezzel szemben a munkaerőhiány említési gyakorisága az utóbbi két évben folyamatosan nőtt.
A magyar gazdaság rövid távú kilátásainak megítélése januárban érezhetően javult az előző hónaphoz képest, a derű- és borúlátóak aránya immár megegyezett, egyaránt 17-17 százalékos volt, szemben a decemberi 11 és 25 százalékkal.