A felmérésben szereplő közép-európai országok között továbbra is Csehországban a legmagasabb az átlagos lakásár, mégis a csehek hamarabb tudnak saját otthonhoz jutni, az átlagkereseteket alapul véve.
Amíg hazánkban több mint 7,6 évnyi átlagfizetést kell félretennie annak, aki egy 70 négyzetméteres új lakás vásárlására szánja el magát, addig a cseheknél 6,9 évig, a németeknél pedig kevesebb, mint fele ennyi ideig (3,3 évig) kell takarékoskodni.
A vizsgált országokban 2015 során átlagosan 2,8 befejezett lakás jutott 1000 főre. 2014 után 2015-ben is
A csok és az új építésű ingatlanokat érintő áfacsökkentés pozitívan hatottak az ingatlanpiacra. Nőtt az ingatlanfejlesztők aktivitása és sok leállított projektet indítottak újra, miközben számos új beruházás is elindulhatott - mondta Kohári Gábor, a Deloitte budapesti irodájának ingatlan-tanácsadási szakértője.
Az építés alatt lévő új lakások számának növekedése, illetve ezzel párhuzamosan az értékesítésre kínált használt Bár tavaly folytatódott a lakóingatlanárak emelkedése Magyarországon, ezzel együtt Portugália, Lengyelország és Oroszország mellett nálunk is lehet négyzetéterenként akár ezer euró alatt is új építésű ingatlanhoz jutni. A felmérésben szereplő közép-európai országok közül még mindig Csehországban a legdrágábbak az ingatlanok: az 1920 eurós átlagár már közelíti a nyugat-európai szintet.
A Deloitte azt is vizsgálta, hogy az egyes országokban mekkora új ingatlant lehet (az adót és illetéket nem számítva) 200 ezer euróért (mintegy 62 millió forintért) venni - a különbségek szembetűnőek. Ennyi pénzért Oroszországban lehet a legnagyobb (átlagosan 276 négyzetméteres) ingatlant venni, míg Magyarország ez a szám 196 négyzetméter. (Lengyelországban 181, Csehországban 105, Szlovéniában pedig 91 négyzetméter jött ki.)
A legdrágábban idén is Közép-Londonban és Párizsban lehet új ingatlanhoz jutni: előbbiben mindössze 11 négyzetméternyi, míg Párizsban csupán 19 négyzetméternyi "ingatlanrészt" lehet vásárolni 200 ezer euróért.