Az elmúlt évben 146 ezer lakást értékesítettek, 9 százalékkal többet, mint 2015-ben. A lakáspiaci ügyletek száma az év első felében dinamikusan nőtt, a bővülés a második félévre lelassult, idén az első negyedévben pedig már 9 százalékkal kevesebb lakás cserélt gazdát, mint egy évvel korábban. Értékesítési céllal összesen 5193 új lakás épült 2016-ban, és  4860 újépítésű lakást adtak el - olvasható a KSH összesítésében.

A használt lakások piacán 2016-ban a megelőző év átlagos árszintjéhez képest 13 százalékos tiszta áremelkedést mértek, ami annyit tesz, hogy ennyivel kerülnének többe a lakások, ha ugyanazokat adnák el, mint egy évvel korábban. Azonban mivel az eladott lakások összetétele az alacsonyabb értékűek felé tolódott, a ténylegesen eladott használt lakások átlagos ára csak 5,2 százalékkal lett magasabb, mint 2015-ben volt.

A használt lakások 2016-ban átlagosan közel 10 százalékot drágultak a 2008-as év nominális szinthez képest. Az új lakások ára ezt már 2015-ben átlépte, azóta további 11 százalékkal emelkedett.

Országos szinten a lakások reálértéke 2016-ban még alacsonyabb volt, mint a válság előtt. A fogyasztóiár-indexen alapuló deflálás után az új lakások 8, míg a használtak átlagosan 10 százalékkal kerültek kevesebbe, mint 2008-ban.

Mekkora ez a piac?

Összesen 1865 milliárd forint értékű lakás fordult meg tavaly a magyar piacon, 19 százalékkal több, mint 2015-ben. Budapest részesedése a lakáspiaci összforgalomból a 2011-2015 között jellemző 39 százalékról 47 százalékra emelkedett. Ez a folyamat 2016-ban megállt, a főváros részaránya 43 százalékra visszaesett, és a kisebb települések súlya kezdett emelkedni, így a kisebb városok lakáspiacának volumene 2016-ban elérte a 2009-ben regisztrált 27 százalékot.

Noha a községekben is megnőtt az eladott lakások száma, az alacsonyabb árak miatt az ott eladott lakások összértéke még mindig csak a lakáspiac 11 százalékát tette ki, szemben a 2009-es évi 15 százalékkal.

2016-ban az eladott új lakások összértéke 95 milliárd forint volt, ez a teljes lakáspiac 5 százalékát tette ki. Bár az ország lakásállományának többsége családi ház, a piaci forgalomban a társasház lakások eladása dominált, 899 milliárd forint értékben. Lakótelepi panel megszerzésére 283 milliárd forintot, családi házra 684 milliárd forintot költöttek tavaly a magyarok.

Majd minden ötödik eladott lakás panel

Mivel 2016-ban 20 százalékkal több lakás kelt el a kistelepüléseken, mint egy  évvel korábban, a lakáspiaci részesedésük 48 százalékról 54 százalékra emelkedett. Ezzel együtt a családi házak aránya 42 százalékról 46 százalékra bővült. A lakótelepi panellakások továbbra is a használtlakás-eladások 19 százalékát adják, míg az  egyéb többlakásos épületek piaci részesedése visszaesett (39-ről 36 százalékra).

Mennyit vett ki a vevők zsebéből az áremelkedés?

Budapesten a tavaly eladott használt lakások átlagosan 21,2 millió forintba kerültek, 3,8 millió forinttal többe, mint 2015-ben. 2017 első negyedévében az árak további 0,7 millió forinttal emelkedtek. 2016-ban az eladott használt lakások négyzetméterára Budapesten 361 ezer forint volt, ami idén az első negyedévében elérte a 400 ezret. Ezzel tovább nyílt az árolló a fővárosi és az országos átlag között.

A négyzetméterárak főváros és vidék közötti - 2014 előtt még kétszeres - különbsége 2017 első negyedévére közel háromszorosára nőtt. Tavaly a megyeszékhelyeken 1,1 millió forinttal többe került egy lakás, mint egy évvel azelőtt. A kisebb városokban ezalatt átlagosan 700, a községekben 300 ezer forinttal nőtt az eladott lakások ára. Az idei első negyedévben folytatódott a drágulás.

Kik vásárolnak?

Az átlagos 2016-os lakásvásárló 43 éves volt, Budapesten 45, a  megyeszékhelyeken 44, a városokban 43, míg a községekben 41 év volt a vevők átlagéletkora.

A 30 év alatti, valószínűleg első lakásukat vásárló fiatalok országos átlagban 9,3 millió forintot, Budapesten ennek közel kétszeresét, 17,9 millió forintot költöttek. A legdrágább lakásokat a budapesti 40-49 évesek vitték, átlagosan 24,6 millió forintért. A községekben lakást szerző fiatalok átlagosan 4,2 millió forintért jutottak ingatlanhoz.

Mit vesznek a külföldiek?

Az összes lakástranzakció 4,9 százaléka köthető külföldi állampolgárokhoz. A külföldi vásárlások felét német, román, kínai és szlovák állampolgárok hozták tető alá.

A kínai, izraeli és a vietnami vevők  85-90 százaléka budapesti ingatlanra tett szert. A német, osztrák, holland, belga, svájci, román és szlovák állampolgárok ezzel szemben 80 százalék fölötti arányban a vidéki lakásokat részesítik előnyben.

Egy Romániából érkezett vevő átlagosan 10 millió forintot,  a hollandok 12, a németek átlagosan 17 millió forintot költöttek erre a célra.

A befektetési szándékú kínai vevők ezzel szemben 39 millió forint körül költlöttek, s 30 millió fölötti ingatlanok vettek az orosz és az amerikai állampolgárok.

A külföldiek átlagosan 21 millió forint költöttek, szemben a 13 millió forintos magyar átlagvevő költésével. Ennek következtében a külföldiek részesedése a lakáspiaci forgalom összes volumenéből eléri a teljes piaci forgalom 8,4 százalékát.

Felvásárolták az országot

A helyi lakáspiaci folyamatokat is befolyásoló részesedése van a külföldieknek Budapest és a községek lakáspiacán, ahol a teljes lakásvásárlásra fordított összeg 14, illetve 11 százaléka tőlük származik. (A megyeszékhelyek átlagában ez 2, a kisebb városokban 4 százalék.)

Budapesten az V. és a VI. kerületben a tranzakciók közel egyharmadában, a VII. kerületben mintegy negyedében külföldi állampolgár volt a vevő, de 10 százalékot elérő vagy azt meghaladó volt a részesedésük az I., a II., a VIII.,  és a IX. kerületben is.

Balatonon a lakásvásárlások 11, az eladott lakások összértékének 16 százaléka származik külföldi forrásból.

Hogy néz ki ez az EU-ban?

Idén az első negyedévben az EU-tagállamok összesített lakáspiaci árindexe a 2015. évi érték 106,6 százalékát tette ki, míg az eurózónán belül a lakásárindex az EU átlaga alatt volt (105,5 százalék). 2014 első negyedéve óta a magyar lakásárindex meredeken emelkedett, és 2015-ben átlépte a 2010. évit, valamint az EU átlagát is 2017 első negyedévében pedig 122,5 százalék volt.

A legtöbb európai országban áremelkedést mértek, ennek mértéke a megelőző negyedévhez képest Magyarországon és Izlandon volt kiemelkedően magas (4,7, illetve 4,6 százalék), de meghaladta a 2 százalékot Spanyolországban, Csehországban, Svédországban, Norvégiában és Lettországban is.

Számottevő árcsökkenést csak Szlovákia, Málta és Ciprus jelentett ebben az időszakban.

További részletek itt.