A lakásvásárlók 51 százaléka vidéki, 40 százalékuk budapesti, 9 százalékuk a fővárosi agglomerációból való. Az eladók között a budapestiek dominálnak 45 százalékkal, majdnem ugyanennyi a vidékiek aránya, 11 százalékuk az agglomerációban próbálkozik - állapítja meg az OC friss elemzése.

Az OC vásárlói között bár némileg felülreprezentált az 1971-80 között születettek (36-45 év közöttiek) aránya (33 százalék) mégis, a korosztályok eloszlásában jóval kisebb különbségek figyelhetők meg, mint az eladók között. A vevők között második legnagyobb arányban (24 százalék) az 1981-1990 között születettek vannak. Az idősebb generáció (1960-ban és ezt megelőzően születettek) aránya 23 százalék, míg az 1960-70 között születetteké 20 százalék.

Az eladók között egyértelműen az idősebbek a felülreprezentáltak, a lakásukat az OC hálózata segítségével értékesítők 38 százaléka 1960-ban vagy korábban született. Őket a 70-es években születettek követik (29 százalék) ennél jóval kisebb rész a 60-as években születettek aránya (21 százalék). Nem meglepő, hogy az eladóknak csak 12 százaléka született a 80-as években.

A befektetők a I. és VII. kerületet szeretik

Jelenleg 20-40 százalék a befektetői vásárlók aránya Magyarországon, de régiónként nagyok az eltérések. Zalaegerszegen csak minden ötödik vevő vesz befektetésként lakást, Miskolcon az arányuk egy-harmad, Győrben minden negyedik vevő, míg Tatabányán - köszönhetően a munkát vállaló és albérletet keresők nagy számának -, a vevők 40 százaléka kifejezetten bérbeadási céllal vásárol. A Balatonnál is hasonló a helyzet, de sokan vannak, akik második otthonnak, nyaralónak vásárolnak lakást.

Soóki-Tóth Gábor, az OC vezető elemzője kiemelte; a főváros budai kerületek közül, a XI. kerületben egyre többen keresnek bérbeadható lakást, arányuk 6-8 százalék. Hasonló, mintegy 5 százalék a II. kerületi befektetési céllal vásárlók aránya is, míg a XII. kerületben csak elvétve találhatóak.

Az I. kerület kifejezetten célterületté vált, a befektetők aránya eléri a 40 százalékot és kifejezetten keresik a nagyértékű lakásokat a Naphegy környékén, a Várhegy lejtőin, a Gellérthegyen és Víziváros magasabban fekvő városrészeiben.

Ugyanakkor az emelkedő lakásáraknak köszönhetően óvatosabbak lettek a befektetők, mivel az áremelkedéssel nem egyenes arányban nőttek a bérleti díjak és az elérhető hozamszint is kevésbé vonzó, mint korábban. A befektetők aránya a pesti belső kerületekben 30 - 50 százalék. Különösen a VII. kerületre jellemző ez, illetve az V. kerületre, ahol a vevők mintegy harmada befektetési céllal vesz ingatlant.

Két, három szobás lakás a sláger

A fővárosban Budán az I. kerületben 30-50 millió forintos értéksávban a 70-100 négyzetméteres nappali és 3 hálószobás lakások a legkeresettebbek, illetve a garzonok lennének, de ezek elfogytak a piacon. A II. kerületben a társasházi lakások között az emeleti egy vagy 2-3 szobás lakás a slágertermék, főleg a belbudai csendesebb utcákban, Vérhalom és Törökvész negyedeiben.

A garzonokat 15 millió forintig, 2 szobás társasházi lakást 25 millió forintig, a presztízs részeken 32-33 millió forintig, míg a nagyobb 3-4 szobás lakásokat elhelyezkedéstől függően 30-60 millió forintos ársávban keresik.

A nagy, 5 szobás vagy annál nagyobb lakások és a családi házak iránt 120-150 millió forintos ársávban is van érdeklődés, elsősorban a XII. kerületben, ahol egyébként nem meglepő módon szintén a 2-3 szobás lakás a legkeresettebb, 35 millió forint értékhatárig. A XI. kerületben szintén a nappali és egy vagy két hálószobás lakásokat keresik, a panelházakban maximum 18 millió forint, a téglaépítésűekben 24 millió forint értékhatárig.

Pesten, az V. kerületben slágertermék a nappali és egy-két hálós, újszerű 40-50 milliós lakás, jó helyen, szép épületekben. Aki felújításban gondolkodik a VII. kerületben jellemzően 300 ezer forintos négyzetméterára alatt keres lakást, amit felújítva haszonnal tud továbbértékesíteni. A hosszabb távra befektetők - jellemzően 30-as, 40-es korosztály - másfél-két szobás, jól kiadható lakásokat keresnek.

Így választanak a vevők

Saját célra a Nagykörúton kívül nézelődnek a vevők, mert a "bulinegyed" megfizethetetlenné vált. Az V.-VI. kerületben érezhető egy fiatalodási tendencia, az idősek halálával az örökösök árulják leginkább a lakásokat, a beköltözők között viszont magasabb a fiatalabb, aktív korosztály aránya, ők - amennyiben saját célra vásárolnak - vagy felújított, újszerű lakást keresnek, vagy maguk fognak korszerűsítésbe.

Győrben a befektetők nappali és egy-két szobás, könnyen kiadható társasházi lakásokat vennének, elsősorban a belvárosban, Nádorvárosban és Révfalu területén. Saját célra a 17-25 millió forintos sávban kínált, nappali és 2-3 hálószobás lakások, ikerházak kelendők.

Miskolcon is jól elkülönül egymástól a befektetők és a saját célra vásárlók igénye. Az előbbiek a 35 - 55 négyzetméteres másfél-két, illetve nappali és két félszobás panel vagy hagyományos tégla építésű társasházi lakásokat preferálják a Szentpéteri kapu, az Avas, vagy a Győri kapu városrészekben, 4-7 millió forint között. A saját célra vásárlók körében a sláger a felújított ("panelprogramos") lakótelepi lakás, 35 - 74 négyzetméteres, másféltől a három szobásig, árban 4 - 9,5 millió forint között.

Pécsett nagyon gyorsan kelnek el a meghirdetett kertvárosi, uránvárosi és egyetemvárosi kétszobás vagy kisebb lakások. Sokan keresnek családi házat is, jellemzően az olcsóbb, 8 - 15 millió forint közötti árszegmensben.

Tatabányán és környékén a betelepülő cégek munkaerő vonzása ad alapot a befektetői vásárlásoknak, mivel a lakásokat könnyen ki lehet adni az itt dolgozóknak. Erre a célra jellemzően egy-másfél, maximum két szobás, 7,5 - 8 millió  forint közötti, felújított, esetenként bútorozott lakást vesznek Tatabánya központi részén, Újvárosban vagy Sárberekben - írja az OC.

Zalaegerszegen a legkeresettebb lakástípus a kétszobás, tégla építésű, egyedi fűtéses ingatlan, ebből is az első és második emeletiek.

Külföldre költözők és minőségi váltást akarók

Soóki-Tóth Gábor szerint az eladók jellemzése meglehetősen nehéz, mivel nagyon sokféle oka lehet egy lakás értékesítésének. Az utóbbi időben azonban különösen a keleti országrészben jelentkeznek nagyobb számban azok az eladók, akik már több éve külföldre költöztek, már nem akarnak hazaköltözni, ezért az itthoni lakás, ház értékesítése mellett döntenek. Mások adósként kerülnek olyan helyzetbe, hogy el kell adniuk meglévő ingatlanjukat.

Egy másik jellegzetes csoport minőségi váltást szeretne, a dinamikusan emelkedő árakról hallva pedig úgy gondolja, hogy ha jó áron eladja meglévő lakását, az árából egy jóval magasabb presztízsű lakást, házat vásárolhat. Ezek az eladók sokszor irreális próbálják meg értékesíteni a lakásukat.