Az építőipar legfrissebb számait elemezve nagyon oda kell figyelni az új szerződések állományának 4-5 hónapja tartó folyamatos csökkenésére, mert ennek nyomán már a teljes szerződésállomány is több mint 20 százalékkal zsugorodott év/év alapon - kommentálta lapunk kérdésére a KSH mai jelentését Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke.
A kis cégeknek életbevágó lenne a lakossági piac elindulása
A megbízások apadása arra utal, hogy a szektor 2015-ben csak akkor képes megismételni a tavalyi teljesítményt - 2000 milliárdos építési szerelési tevékenység - , ha érdemleges volumenben beindulnak az uniós finanszírozású közmegrendelések és a lakossági építési, felújítási munkák iránti igény is értékelhető mennyiségben nő. A lakossági megrendelésekre már csak azért is szükség van, mert az építőipar túlnyomó részét adó mikro- és kisvállalkozások számára ez jelenti a piacot, s e munkák hiányában a kis cégek zöme továbbra sem érzékeli az ágazat megerősödését.
A mikrocégeknek ugyanakkor reményt nyújthat, hogy a közép-magyarországi régióban és Győr-Moson-Sopron megyében egyre több használt lakás cserél gazdát, a tulajdonosváltás pedig rendszerint valamilyen építés-szerelési munkával is jár - fejtegette Koji. A nagyobb vállalkozások pedig abban bíznak, hogy a meghirdetett programokban - kastélyprogram, sportlétesítmények, tanuszodák, autópályák elvezetése a határig, kiemelt beruházások - felerősödik a közajánlatkérés, a versenyeztetés - tette hozzá az ÉVOSZ alelnöke. Az előző uniós pénzügyi ciklusból kimaradt egészségügyi létesítményekkel és a főváros készülő gazdasági programjának megvalósítása kapcsán adódó építés-szerelési munkákkal is számol az ágazat, miként az új uniós pályázatokkal, amelyeknek a kiírását április második felére várják.
Így látja a GKI
Nehéz megalapozott gazdasági következtetéseket levonni az év utolsó, és első hónapjának statisztikailag kimutatott teljesítményéből, mert ezek leginkább elszámolásbeli technikákat tükröznek valós teljesítmény helyett - fogalmazott lapunk kérdésére válaszolva Petz Raymund, a GKI ügyvezetője. Hozzátette, ezt a jelenlegi adatok is alátámasztják, a decemberi csökkenést januárban visszapattanás követte, az építőipari teljesítmény trendje azonban az utóbbi hónapokban stagnálást, illetve minimális csökkenést mutat, s Petz a továbbiakban e trend folytatódására számít.
A szerződésállomány csökkenése kapcsán Petz kiemelte, a megbízások alakulása és az ágazat teljesítménye között csak nagyon távoli az összefüggés, az aláírt szerződések és azok megvalósulása és elszámolhatósága között ugyanis évek telhetnek el.
A trend további alakulását nagy mértékben meghatározza, hogy milyen gyorsan sikerül elkölteni az új uniós pénzügyi ciklus forrásait, mert sem lakossági, sem vállalati fronton nem látszik számottevő változás a beruházási aktivitásban - hangsúlyozta a GKI ügyvezetője. Ugyanakkor az EU források építőiparra gyakorolt hatását is nagyon nehéz prognosztizálni, miután ezeknél a projekteknél a gazdasági folyamatok kockázatai helyett politikai és állami kockázatokat kellene számszerűsíteni. A GKI egyelőre tartja az idei évre az építőipar 3 százalékos növekedéséről szóló előrejelzését.
Lassulást vár a K&H elemzője
Összességében a januári adat kedvező, mert azt mutatja, hogy egy felpattanás, élénkülés következett be januárban. Ez pedig arra utal, hogy az ágazatban bekövetkezett múlt év végi megtorpanáshoz képest valamivel jobb a helyzet - kommentálta az adatokat Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
Az építőiparon belül az egyéb építményeknél 10 százalékos volt a növekedés, ami az út-, vasútépítéseknek és közműfejlesztéseknek köszönhető, ezek a beruházások hajtották tavaly is a szektort. Az épületek építése 7 százalékkal, vagyis az átlag alatti mértékben nőtt januárban. A részletes statisztika szerint a szektorban lassulás várható, mivel a jövőbeni teljesítményt meghatározó új szerződések volumene, valamint a szerződésállomány is csökkenést mutat. Az idén januárban megkötött új szerződések ugyanis a tavaly januárinál 29 százalékkal kisebb volumenre szóltak: az egyéb építményeknél 42, az épületeknél pedig 4 százalékkal maradt el az új szerződések volumene a tavaly januáritól.
Mindebből egyrészt az látszik, hogy az út- és vasútépítések a tavalyinál visszafogottabban hajtják majd az ágazatot. Másfelől az épületeknél bekövetkezett átlag alatti növekedés, valamint az új szerződések volumenének csökkenése arra utal, hogy a lakásépítések és más épületek építése terén még nincs komolyabb élénkülés. Igaz ugyanakkor, hogy a fővárosban azért van némi javulás, az évek óta elmaradó lakásépítések kezdenek megjelenni, de összességében látványos, az egész szektort élénkítő volumenről még nem beszélhetünk. Németh szerint idén 5-6 százalékos növekedés várható a tavalyi kétszámjegyű bővülés után.