Összesen 6153 új lakás épült idén január és március vége között, ami 29 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit - közölte szerdán a KSH.
Az átadott lakások száma elsősorban Budapesten nőtt, ahol 2708 lakást vettek használatba, több mint kétszer annyit, mint egy évvel korábban. A megyei jogú városokban 12 százalékkal több, a kisebb városokban és a községekben viszont 9 százalékkal, illetve 11 százalékkal kevesebb lakás épült, mint az előző év azonos időszakában.
Fordított a helyzet a negyedévben kiadott lakásépítési engedélyeknél, ott a vidéki piac volt elemében. Országszerte 6946 lakás kapott építési engedélyt, ez 1,2 százalékos csökkenést jelent éves szinten. Budapesten az engedélyek száma 757 darabra csökkent, ami 80 százalékos csökkenést jelent. A megyeszékhelyeken, kisebb vidéki városokban, községekben ugyanakkor egyaránt 80 százalékkal nőtt a kiadott engedélyek száma.
A KSH részletes adataiból kiderül:
- Budapest mellett a legnagyobb újlakás-piacot jelentő Pest régióban 3,6 százalákkal kevesebb lakás épült, mint 2020 első negyedévében. Az átadott lakások száma az egyes régiókon belül is változatosan alakult, ám Észak-Alföld valamennyi megyéjében kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban.
- A családiház-építők a várható szabályozás szigorítása miatt arra törekedtek, hogy 2020 végéig használatba vegyék a felépült lakásokat. Az előrehozott családiház-építések miatt 2021 első negyedévének lakásépítésében a többlakásos épületek domináltak.
- A természetes személyek által épített lakások aránya 43-ról 28 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 57-ről 71 százalékra növekedett 2020 azonos időszakához képest.
- Az új lakóépületekben használatba vett lakások 30 százaléka családi házban, 67 százaléka többlakásos épületben, 0,5 százaléka lakóparkban található.
- A használatba vett lakások átlagos alapterülete 16,2 négyzetméterrel 80,3 négyzetméterre re csökkent éves szinten.