Eltérően látják a lakáshoz jutási esélyeiket a 19-29 éves, lakással nem rendelkező fiatalok. Összességében arra számítanak, hogy 30 évesen tudnak saját lakásba költözni, a korosztályok szerint azonban jelentősek a különbségek - derül ki a K&H Bank ifjúsági indexből, amely a fiatalok lakásvásárlási terveit is vizsgálta.
A megkérdezettek közül a legtöbben (29 százalék) azzal számolnak, hogy 26-30 éves korukban szereznek saját lakást. A fiatalabbak optimistábbak: a 19-25 évesek úgy érzik, 27 éves korukra tudják majd ezt megvalósítani, míg a 26-29 éves korosztálynál a határidő már kitolódik, ők 34 éves koruk környékén látják reálisnak a saját lakást. Azok közül, akik már rendelkeznek saját ingatlannal, a legtöbben (43 százalék) 21 és 25 éves kora között jutott lakáshoz.
A fiatalok legnagyobb arányban (36 százalék) még mindig a külvárosi kertes házat tartják ideális lakóhelynek, bár ezek népszerűsége csökkent 2016-hoz képest: akkor a fiatalok 42 százaléka tudta itt elképzelni az életét. Míg 29 százalékuk vidéki kertes házban élne a legszívesebben, a kisebb társasházi lakás 10 százalékuknak tetszene, míg 13-13 százalékuk pedig belvárosi vagy lakóparki lakást szeretne. A lakóparkok népszerűsége a fiatalok körében azonban 2016-hoz képest nőtt: 8-ról 13 százalékra.
A budapesti fiatalok nem szeretnének vidékre költözni, maximum a külvárosig lennének hajlandóak menni. Vidéki házat a fővárosi fiatalok mindössze 12 százaléka szeretne. A még tanuló fiatalok körében pedig az átlag feletti arányban vonzóak a kisebb társasházi lakások: 24 százalékuk választaná ezt a lakásmegoldást.
A fiatalok ötöde (22 százalék) tervezi a lakásvásárlást a következő 3 évben, ami az eddigi legmagasabb arány. A vásárlást tervezők 22 százaléka ezt saját erőből oldaná meg, a többségnek (57 százalék) ugyanakkor legalább fele arányban hitelre lesz szüksége. Ez pedig a legmagasabb arány az index ötéves történetében. Jelentős különbséget mutat a nemek szerinti bontás: a férfiaknak csak 11 százaléka vásárolna legalább 50 százalékban hitelből lakást, míg a nők körében 44 százalékos az arányuk.
Az állami támogatásokról a fiatalok 31 százaléka mondta azt, hogy a lakáshoz jutási lehetőségek kedvezően változtak az elmúlt egy évben, 30 százalékuk szerint azonban kedvezőtlen változás történt, 40 százalékuk szerint pedig nem módosult a helyzet.