Európában mintegy hat évig (2008-2013 között) szenvedett az építőipar, ez a lejtmenet felülmúlta a legtöbb ágazat válságperiódusának időtartamát. A 2008 első félévi piaci csúcsról az európai építés teljesítménye 2010 első felében érte el az első mélypontját. Ez alatt az idő alatt mintegy 15 százalékos csökkenés következett be.
A 2010-es mélypont tartósan megülte az építési piacot, a teljesítmény eróziója 2013 végéig eltartott. 2014 felemás év volt, az EU 28 tagállamából 16-ban növekedett az építési teljesítmény, egyben lényegében stagnált és 2011-ben tovább csökkent. Összességében az európai építési szektor teljesítménye 2013-ban elérte a mélypontot, majd lassú kibontakozás kezdődött - olvasható a GKI elemzésében.
Nagyobb képért kattintson!
Az építési teljesítmény 2007-2014 között Írországban a negyedére, Cipruson és Görögországban a harmadára, Portugáliában és Spanyolországban körül-belül a felére csökkent, de jelentős leépülést szenvedett el Horvátország, Olaszország, Szlovénia és Magyarország is. Kisebb csökkenést regisztráltak a balti országokban, Bulgáriában, Csehországban, Dániában és Hollandiában. A 2014-es építési teljesítmény érdemben meghaladta a 2006-ost Finnországban, Lengyelországban, Máltán Németországban, Romániában és Svédországban.
A jövőt alakító építőipari trendek az Európa 2000 Stratégia alapján
• Általános városiasodási folyamatok előrehaladása, környezettudatos fejlesztések.
• Életciklus-elemzésen alapuló tervezés.
• Alacsony energia-felhasználású épületek építése.
• A meglévő épület és építményállomány energia-hatékony, komplex, értéknövelő fejújítása.
• Bonyolultabb, összetettebb, műszakilag igényesebb, jobb minőséget garantáló építészeti és mérnöki megoldások megvalósítása.
• A megvalósítási folyamat környezetbaráttá válása, tovább specializálódó építészi, mérnöki szaktudás.
Az EU összevont GDP-je 2015-ben várhatóan 1,8 százalékkal, 2016-2017-ben 2,2 százalékkal növekszik. Az alacsony energiaárak mellett a növekedést segíti a laza közös monetáris politika, a gyenge euró, a tagállamok semleges, illetve enyhén expanzív fiskális politikája és az Európai Bizottság beruházási terve.
Mi táplálja a növekedést?
A növekedés fő forrása az idén a magánfogyasztás élénkülése, 2016-2017-ben a beruházások várható növekedése. A válságkezelés jegyében hosszabb ideig folytatott fiskális megszorítások sok EU-tagállamban visszafogták a gazdasági növekedést. E felismerés alapján tették rugalmasabbá a stabilitási és növekedési paktumot ez év elején, és enyhítettek a fiskális restrikciókon. Így az EU egészében 2015-2017-ben jellemzően semleges fiskális politika várható. Az építőipar közeljövője szempontjából ezek mindenképpen kedvező folyamatok.
(volumenindex, előző év=100)
Nagyobb képért kattintson!
Az Euroconstruct, az építési piacot elemző nemzetközi szervezet aktuális előrejelzése a következő két és fél évre érezhető, de nem gyors erősödést valószínűsít. Eszerint az unió egészében az építőipari termelés 2015-ben 1,9, 2016-ban 2,4, 2017-ben 2,6 százalékkal gyarapodhat. Az építőipar várható bővülési mutatója 2015-2017-ben várhatóan megfelel a GDP-növekedés előre jelezhető ütemének. Ha mindez megvalósul, akkor a 2017. évi teljesítmény mintegy 7 százalékkal haladhatja meg a 2014. évit.
Lesz olyan terület, ami kicsit gyorsabban nőhet
A 2017-ig terjedő időszakban európai szinten várhatóan nem lesznek komoly különbségek az egyes építőipari szakágazatok fejlődése között. A mélyépítés várható átlagos éves növekedési üteme (3,1 százalék) várhatóan enyhén meghaladja majd a magasépítését (2 százalék). Az új építmények építése valószínűleg gyorsabban nő, mint a felújításoké.
Az egyes országok fejlődési lehetőségei között lényegesek a különbségek.
• Az Euroconstruct Írország és Lengyelország esetében a leginkább derűlátó. E két ország között azonban nem lényegtelen a különbség. Míg Írországban egy óriási visszaesés utáni helyreállítás következik, addig Lengyelországban az elmúlt években érezhető növekedési folyamat dübörög tovább.
• Csehország, az Egyesült Királyság, Hollandia, Portugália és Spanyolország évi átlagban 3-5 százalék körüli mértékben növelheti építési teljesítményét.
• Egy lényegesen nagyobb csoport - Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Szlovákia és Svédország - átlagos éves teljesítménye várhatóan 0,5 és 2 százalék közötti növekedést produkál. (Az Euroconstruct a tavaly decemberihez képest lényegesen rontotta a magyar építési szektorra vonatkozó növekedési prognózisát.)
Erőteljesebb is lehet a növekedés
Az Euroconstruct magyarországi partnere, a BuildEcon jóval derűlátóbban látja a hazai építőipar perspektíváját. A magyar építési piac teljesítményének 2006 óta tartó zsugorodása 2012-2013-ban fordulatot vett. A 2013-as 6,2 százalékos, majd a kiugróan magas, 14,3 százalékos 2014-es építési teljesítményt a következő évek lassuló növekedése jellemezheti majd.
Az EU források ezekben az években a gazdaság növekedését célozzák meg. Ha a kkv-k erőteljesen tudják majd növelni a beruházásaikat, ezáltal munkahelyeket is teremtve, továbbá, ha az energiamegtakarító lakossági beruházások fel tudnak gyorsulni, akkor a ma várható évi 3-5 százalékos növekedés átválthat egy erőteljesebb növekedésbe 2016-2017-ben.