A Kúria sajtótitkársága az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta: egy román állampolgárságú magyar férfi ügyében hozott döntést a bírói tanács, miután az uniós állampolgár új lakás vásárlásához adható közvetlen támogatás iránti igényét a hitelintézet és a Magyar Államkincstár elutasította.
A férfi fellebbezett a döntés ellen, de az elsőfokú bíróság a keresetét elutasította. A felperes a Kúriától az elsőfokú ítélet és az alperesi határozat hatályon kívüli helyezését kérte.
Mint írták, a Kúria azt állapította meg, hogy a felperes, aki magyarországi munkavállaló, a saját ügyében hivatkozhatott a közvetlen hatályú közösségi jogra. "A Kúria álláspontja szerint az uniós állampolgár által igényelt támogatás olyan szociális kedvezménynek minősül, amit ugyanolyan feltételekkel kell nyújtani az uniós állampolgárnak, mint a magyar állampolgárnak" - áll a közleményben.
Hozzátették: a nemzeti jogszabály azonban az uniós állampolgár felperes esetében - a magyar állampolgárhoz képest - olyan többletfeltételeket támaszt, amelyek a felperesen kívül álló okból, objektíve teljesíthetetlenek és nem állnak arányban az elérni kívánt céllal. A felperes esetében ezért rejtett, közvetett diszkrimináció valósult meg.
Kitértek arra, mivel az ügyben a diszkrimináció tilalma alól felmentést adó okok (közrend, közbiztonság, közegészségügy védelme) fel sem merülhetnek, és a bíróságnak a nemzeti jogot a közösségi joggal összhangban állóan kell alkalmaznia, a Kúria azt állapította meg, hogy a Magyar Államkincstár alperes határozata és az elsőfokú bíróság ítélete ellentétes a közösségi joggal, ezért jogszabálysértő.
"Az új eljárás során a felperes ügyében az alperes nem alkalmazhatja a közösségi joggal ellentétes nemzeti jogszabályt" - írták a közleményben.