Tovább drágultak az új lakások a fővárosban: 2017 szeptember végén már 688 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár Budapesten. Idén júniusban még 655 ezer forintos átlagáron kínálták az új otthonokat a fejlesztők, 2016 szeptemberében pedig 597 ezer forint volt az átlagos fajlagos ár - utóbbihoz képest egy év alatt több mint 15 százalékos drágulás következett be - állapítja meg a Cordia a budapesti újlakáspiaci felmérésében.
Budán a legolcsóbban a meglehetősen szűk kínálatú XXII. kerületben vásárolhatunk, itt átlagosan 412 ezer forintba kerül egy négyzetméter. A legszélesebb kínálattal rendelkező XI. kerületben már 682 ezer forint a fajlagos ár, az I. és a XII. kerület új lakásai pedig egymillió forint/négyzetméter feletti átlagáron kaphatók.
Pesten a legkedvezőbb árak a dél-pesti kerületekben találhatók, itt átlagosan 500 ezer forintos négyzetméteráron kínálják az új lakásokat, ezen belül a legolcsóbbnak a XXIII. kerület számít. Budapest egészéhez hasonlóan a legnépszerűbbnek számító XIII. kerületen belül is széles sávban szóródnak az árak. Az angyalföldi részen átlagosan 573 ezer forintért vásárolhatunk egy négyzetméternyi új lakást, Lőportárdűlőn 636 ezer forint az átlagár, Vizafogón, a Marina-parton és Újlipótvárosban viszont már 906 ezer forinttal kell kalkulálniuk a vevőknek.
Itt a lassulás
A harmadik negyedévben némileg lassult a kínálat bővülése. Szeptember végén 7500 lakásból választhattak a vevők Budapesten, ami ugyan az egy évvel ezelőtti 5300 lakásos kínálatnál 40 százalékkal magasabb, viszont a júniusi szabad kínálatot alig 2 százalékkal haladja meg.
Az őszi negyedévben indult projektekben összesen 2330 lakás fejlesztését tervezik, ez elmarad mind az év első felében megjelent 5400 lakás arányos részétől, mind a 2016. harmadik negyedéves 3300-as bővüléstől. A negyedévben indult projektek között számos korábbi fejlesztés új ütemének értékesítése kezdődött meg. Ez hozzájárulhatott ahhoz, hogy az új projektek negyede már szeptember végére elkelt.
Az új lakások iránti élénk kereslet ugyanakkor töretlenül kitartott, a harmadik negyedévben 2250 lakás talált gazdára. Ez szinte pontosan megegyezik a tavalyi év azonos időszakával, ugyanakkor az első féléves 3750 lakásos forgalomnál erősebb második félévet vetít előre. Idén összesen 6000 új lakás talált vevőre, így a harmadik negyedév végére az eladások száma elérte a tavalyi év teljes eladási értékének (7065) 85 százalékát. Ennek alapján 2017-ben összesen 8000 új lakás is gazdára találhat.
Top kerületek
Az újépítésű piac továbbra is a XI. és XIII. kerületben koncentrálódik, a lakáskínálat és az eladások közel fele itt található. A VIII. és IX. kerület egyes városrészeinek (Corvin-negyed, Magdolna-negyed, Középső-Ferencváros) gyors ütemű megújulását mutatja, hogy immár ez a két kerület adja a budapesti kínálat 17 százalékát (1300 lakással) és forgalom 20 százalékát (450 eladással).
Ugyanakkor az ársáv alsó harmadában elhelyezkedő pesti külső kerületekben szinte alig lehet újépítésű projekteket találni: a XV., XVI., XVII., XVIII., a XIX., a XX., a XXI. és a XXIII. kerületben összesen csupán 270 újépítésű lakás eladó, ami kevesebb, mint a legkisebb területű VII. kerület 330-as kínálata.
A jelenleg értékesítés alatt álló 310 projektben több mint 17 ezer lakás építését tervezik, a már elkészült és átadott, de még eladatlan lakások száma mindössze 350 a piacon. "A fejlesztők által meghirdetett projektátadási határidők alapján az idénre várt több mint 3000 lakás után 2018-ban akár 10 000-nél több új otthon is megkaphatja a használatba vételi engedélyt Budapesten" - mondta Földi Tibor, a Cordia Zrt. vezérigazgatója.
Minden negyedik projekt csúszik, mi lesz az árakkal, ha újra nő az áfa?
Az építőipart sújtó kapacitáshiány és növekvő építési költségek miatt ugyanakkor minden negyedik projekt legalább két negyedévet csúszik az eredetileg meghirdetett átadáshoz képest. Ez elsősorban annak a jelenleg piacon lévő, közel 6100 lakásnak az esetében érdekes, amelynek meghirdetett átadása 2019-re esik, ezen belül kiemelten a 2019. második félévére átadni tervezett 1690 lakás esetében, hiszen a jelenleg ismert tervek szerint 2020-tól újra a 27 százalékos áfa lesz majd érvényes az új lakóingatlanok esetében.
"Ha a kormány nem hosszabbítja meg vagy teszi véglegessé az új építésű lakóingatlanok 5 százalékos áfáját, az - amellett, hogy fokozza a kapacitáshiányt -elbizonytalanítja a fejlesztőket, így a kiadott új építési engedélyek száma már 2018 második felében csökkenésbe válthat, hiszen az akkor elinduló projekteket már nem lehet majd befejezni 2019 vége előtt" - hívta fel a figyelmet a Cordia vezérigazgatója.