A törvényjavaslat az olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakásokra vonatkozik, amelyek hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, illetve az olyan egylakásos lakóingatlanokra, amelyek hasznos alapterülete legfeljebb 300 négyzetmétert tesz ki. Az áfaszabályok értelmében újnak minősül az ingatlan, ha annak használatbavétele még nem történt meg, vagy, ha ugyan megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.

A javaslat indoklásából kiderült, uniós szabályok szerint a tagállamok kedvezményes áfakulcsot alkalmazhatnak a szociálpolitika kereteibe beleférő lakásépítésre, meghatározott ideig. A beterjesztést kedden el is fogadhatja a parlament.

Jövőre 4-5 ezerrel több lakásból lehet válogatni?

Szakmai szervezetek és lakásépítő vállalkozások évek óta az áfacsökkentéstől várták az évszázados mélypontra süllyedt lakásépítés fellendítését. Földi Tibor, a Cordia Zrt. vezérigazgatója lapunknak úgy becsülte, 2016-ban ezer lakás építését kezdik meg az áfacsökkentés hatására, s véleménye szerint csak a budapesti lakáskínálat négy-ötezerrel bővülhet jövőre. Hogy milyen lakásárcsökkenést hozhat az öt százalékos áfa, két év múlva derülhet ki szerinte, addigra stabilizálódik a piac, és nőhet érdemben a kínálat. Mindenesetre a fejlesztők erős versenyére számít.

Az ötszázalékos áfa szerinte Budapesten, a peremkerületben nem árcsökkenésben, hanem a választék bővülésében nyilvánul meg inkább, egyszerűen megéri majd a 300-350 ezer forintos négyzetméterenkénti értékesítési ár a fejlesztőknek. Ott viszont ahol 400 ezer forint fölé emelkedtek az új lakások árai, mint például a XIII. kerületben, az ár 400 ezer forintra süllyedhet vissza.

A családiház-építők kimaradnak

Átadásban jövőre még nem lesz komolyabban érzékelhető növekedés, bár az újra elővett, leporolt tervek hoznak némi pezsgést a piacra - válaszolta kérdésünkre Petz Raymund, a GKI ügyvezető igazgatója, aki szerint 2017-től már jobban nőhet az átadások száma. A klasszikus magyar magánerős családiház-építőket nem érinti a változás - ők eddig is igyekeztek áfamentesen megoldani az építkezést -,  hacsak az áfacsökkentés hatására nem mozdulnak abba az irányba, hogy a teljes beruházással egy vállalkozót bízzanak meg. Az építőipari kisvállalkozásoknak megbízást biztosító felújítási tevékenységet szintén nem érinti az áfacsökkentés, bár ezen a területen sem jellemző a számlás munkavégzés. Öt százalékot azonban már sokan megfizetnének a garanciák érdekében - mondta Petz Raymund.

Petz szerint az áfacsökkentéssel a kormányzat ismét megerősítette, öröklakásban gondolkodva képzeli el a lakosság jövőjét, eltolta a hangsúlyt és a figyelmet a lakhatás komplex kezeléséről, és egyértelműen a felső középosztálynak, illetve a néhány még megmaradt lakásépítő nagyvállalatnak kedvezett.

Kinek kedvez a kormány?

A hétfőn benyújtott törvényjavaslat az építés egyszerűsítését szolgáló rendelkezéseket is tartalmaz, miszerint egyszerű bejelentési kötelezettséghez köti a legfeljebb 300 négyzetméter hasznos összes alapterületű új lakóépület építését, azaz ebben az esetben nem kell építési engedélyt kérni. A bejelentésért illetéket és igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni.

Ugyanakkor építészeti tervezést és kivitelezést az egyszerű bejelentés esetén is csak a jogszabályi előírásoknak megfelelően lehet végezni, és ezt a hatóság ellenőrizheti.

Miből lesz rá pénz?

A 2016-os központi költségvetést jelentős, több mint 200 milliárd forintos tartalékkal fogadták el, így ha az áfacsökkentés miatt adóbevétel esik ki, az nem fogja befolyásolni a büdzsé mozgásterét - mondta Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter. Bár az adócsökkentés miatt valóban adóbevétel-kieséssel lehetne számolni, de az új lakások építésénél keletkezik annyi többlet, gazdasági növekedés, ami megtéríti a kieső bevételt. "Amit elveszítünk a réven, az megtérül a vámon" - fogalmazott a miniszter.