Jelentősen élénkült idén a hazai lakáspiac, ami áremelkedést, a fejlesztők számára az építőanyagok hiánya miatt pedig profitcsökkenést hozott - derül ki a Magyar Nemzeti Bank őszi lakáspiaci felméréséből.

Országos átlagban a lakásárak éves növekedési üteme 13,3 százalékra gyorsult a második negyedévére, az időszakban Budapesten 9,1 százalékos, a vidéki városokban 18,2 százalékos éves árdinamika volt megfigyelhető. Mint azt Nagy Tamás igazgató a jelentés bemutatásakor kiemelte, ez egyben azt is jelenti, hogy zárulóban van az árolló a főváros és a vidéki piacok között, és ez a trend egyelőre folytatódni látszik. Ennek megfelelően a túlárazottság kockázata is magasabb a fővároson kívül.

Kapcsolódó

A kereslet a piacon töretlen, ez megmutatkozik a hitelezésben, és a kereslet a második félévében várhatóan tovább erősödik. A második negyedévében a hitelintézetek 364 milliárd forintnyi lakáshitel-szerződést kötöttek a háztartásokkal, amely 81 százalékkal magasabb az előző év azonos – a járvány első hullámával érintett – időszakában kötött volumennél. Mindebben jelentő szerepet játszik az államilag támogatott hiteltermékek köre, különösen a falusi csok (családok otthonteremtési kedvezménye) bizonyul rendkívül népszerűnek.

Kedvező, hogy eddig a jegybank adósságfék szabályai megakadályozták, hogy a hitelfelvételi kedv túlzott rendszerszintű instabilitást okozzon, az MNB ezt továbbra is figyelemmel kíséri, épp most finomítottak a 2022-ben érvényes adósságfék feltételeken.

Nehezebb építeni

Az első három negyedévében éves összevetésben 1,7 százalékkal csökkent az átadott új lakások száma. Az eredetileg 2020-ra tervezett, de 2021-re átcsúszott társasházi lakásátadásoknak köszönhetően a fővárosban még jelentősen bővült, vidéken azonban már 27,3 százalékkal visszaesett a lakásépítések száma az első három negyedévben.

A kedvezményes lakásáfa az idei év eleji ismételt ideiglenes bevezetésének hatására ugyanakkor a lakásépítési kedv a kiadott új építési engedélyek alapján ismét emelkedett, melynek további növelésére a kínálatot fenntarthatóan ösztönző lépések szükségesek.

Idén várhatóan valamivel kevesebb, mint 25 ezer ingatlant adnak át, elmarad a tavalyi 28 ezertől – mondta Nagy.

A hazai építőipari árak már az elmúlt években is az EU átlagát számottevően meghaladó mértékben nőttek az alacsony kapacitás, a versenyhelyzet és versenyképességi problémák miatt. Magyarországon látszólag sokkal erősebben gyűrűzött be az építőanyagárak emelkedése: a 2018-2020-as időszakban nálunk volt a legmagasabb, 9 százalékos építési költségemelkedés, messze az EU átlag felett

A lakásépítési költségeknek egy esetleges további tartós és dinamikus emelkedése jelentősen rontaná a lakáspiac helyzetét. Egyrészt az építőipari profitráta szűkülésével kevesebb lakásberuházás indulna, másrészt pedig az elmaradó felújítások következtében a lakásállomány minősége is romlana.

Az építőanyagok terén a fejlesztők számára nem csak a magasabb ár jelent gátat, hanem az is, hogy anyagok és berendezések egyáltalán nem elérhetők, ami jelentősen akadályozza a kivitelezést.

Az MNB által elindított NHP Zöld Otthon Program a környezeti szempontból fenntartható új lakások felé tereli a keresletet, „zöld” lakások fejlesztésére ösztönözve ezzel az építői oldalt is. Nagy elmondása szerein az MNB érzékeli, hogy drágábbak a zöld lakások, viszont úgy értékelik, hogy jegybanki programban elérhető kedvezmények ezt kompenzálhatják.