Az MNB által 2019-ben életre hívott LITT-nek kettős célja volt: az ingatlanpiac és a gazdaságpolitika legfontosabb szereplői közötti hatékony és rendszeres információcsere biztosítása, valamint olyan fórum létrehozása, ahol a piaci szereplők közvetíthetik a szabályozó hatóságok felé a piac működési környezetének súrlódásait, és az ezekre tett szabályozói megoldási javaslataikat.

Több új lakás kellene

A testület kiadványának bemutatásakor Scheer Sándor, a LITT elnöke elmondta, hogy a lakásárak jelentős emelkedése után 2019-től mérséklődés látszik mind az árdinamikában, mind a keresletben, ugyanakkor jelentősen romlott lakásvásárlás elérhetősége, különösen Budapesten. A kínálati oldalon több súrlódás is azonosítható, melynek eredményeként a hazai lakásállomány megújulása alacsony, ráadásul 2021-től visszaesés várható az újlakás-átadások szintjében.

A LITT által kidolgozott javaslatcsomag négy pillére közül a lakáskínálat növelését célzó ajánlások között kiemelte az egészséges lakásépítési célérték elérését támogató szabályozást, egy tárcák közötti otthonteremtési kerekasztal létrehozását, a kontraciklikus állami beruházási politika fontosságát, valamint a kihasználatlan telkek hozzáférésének biztosítását a fejlesztők számára.

Bérlakásokat olcsó hitelből

Az elérhető lakhatás biztosítására hangsúlyozottan szükség van a vállalkozói bérlakásprogram kialakítására, kedvezményes áfakulcs mellett és a bérlakáspiac átfogó szabályozásával. A fejlesztések finanszírozása pedig célzott, hosszú távú, alacsony fix kamatozású hitel nyújtása mellett lehet biztosított.

Kereskedelmiingatlan-piacon az elmúlt években megélénkült bérleti és befektetési kereslet lassú kínálati alkalmazkodással találkozott, továbbá az üzemeltetésben is érezteti hatását a munkaerő hiánya. Ennek orvoslására a LITT az adminisztrációs akadályok enyhítésére, valamint az üzemeltetésben az automatizálás lehetőségeinek feltérképezésére és szakképzések indítására tett javaslatot.

A hazai építőipar versenyképessége jelenleg elmarad európai összehasonlításban, melyben a testület javaslatai szerint előrelépést hozhat az építőipari képzés fejlesztése és szakmunka presztízsének emelése. Emellett növekedést és hatékonyságot támogató hatása lenne a hazai építőipari alapanyaggyártás ösztönzésének, valamint az építőipari gépesítettség növelésének.