A 2008-ban kitört válság még mindig érezteti hatását, a gazdaság szereplői lassú kilábalásra rendezkedtek be. A folyamatok azonban különbözően hatnak a különböző helyzetben lévő családokra - olvasható az FHB elemzésben, amely az első lakásukat vásárlók helyzetével foglalkozik. Mint azt az elemzők hangsúlyozzák, a 2002-es és a 2013-as helyzet igen eltérő: a hajdani támogatási rendszer helyett jelenleg kedvezőbb lakásárak és alacsonyabb kamatok segíthetik első lakásukhoz a fiatal családokat.
Az első lakásukat vásárlók számára kedvező kép nem csak országosan, hanem az egyes nagyvárosokban is igaz, például Budapesten, Debrecenben és Győrben is. Az elmúlt többéves időszak fő trendje az erőteljes csökkenés: 2004 óta évről évre egyre kevesebbet kell dolgozni egy négyzetméternyi lakásért. (A konkrét lakásárakról a CEMP Otthontérkép segítségével tájékozódhat.)
Lakásárak és jövedelmek egymáshoz viszonyított alakulása
| 2004 | 2010 | |
| Budapest | 2,23 | 1,54 |
| Debrecen | 2,21 | 1,36 |
| Nyíregyháza | 2,12 | 1,3 |
| Kecskemét | 1,85 | 1,3 |
| Pécs | 1,93 | 1,26 |
| Győr | 1,96 | 1,22 |
| Székesfehérvár | 1,91 | 1,22 |
| Szeged | 1,73 | 1,16 |
| Szombathely | 2,13 | 1,15 |
| Szolnok | 1,5 | 1 |
| Miskolca | 1,52 | 0,98 |
| (Forrás: MTA KTI Erőforrástérkép, FHB-számítás) | ||
Budapesten kell a legtöbbet, mintegy másfél hónapot dolgoznunk egy négyzetméternyi lakásért. Ez azt jelenti, hogy - miközben mind a lakások, mind a keresetek tipikusan magasabbak, mint az ország többi részén - a lakások árában nagyobb az eltérés más nagyvárosokhoz képest, mint a keresetekben.
A fővárosban 2010-ben 255 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár, a havi átlagos nettó kereset pedig 165 ezer forint körüli volt. Ezzel szemben Miskolcon az átlagos fajlagos ár és a havi kereset szinte megegyezett egymással: előbbi 130 ezer forint körüli, utóbbi 134 ezer forint körülire becsülhető. Míg Budapesten 92,4 hónapot, azaz több mint 7 és fél évet kell dolgozni (más célra egyáltalán nem költve) egy átlagos lakásért, addig ez Győrben alig több mint 6 év, Szolnokon vagy Miskolcon pedig 5 év, vagy annál is kevesebb.
A lakáshitelek kamata tovább csökken
Az elemzés kiemeli, hogy a csökkenő inflációval párhuzamosan tovább apadtak a betéti és hitelkamatok is. Támogatott hitel igénybevétele esetén akár 6 százalék induló kamattal is igényelhető lakáshitel. Az FHB Állami Támogatott Hitel konstrukciója új lakás építésére, vásárlására például 6 százalék induló kamattal igényelhető, 6,36-7,09 százalék THM mellett.
Az első lakásukat vásárlók számára az alacsonyabb kamatkörnyezet a 15 év körüli tipikus futamidőt is figyelembe véve azt jelenti, hogy a hitelek részletei mérsékelt terhet jelentenek, az árfolyamkockázattól mentes forinthitelek nyújtotta lehetőségek nem sokkal maradnak el az előző évtized közepén uralkodó devizahitelekétől. Az összképet még tovább javítja a hozzáférhető támogatások köre.
Az elemzők a kedvező támogatási és kamatfolyamatoknak tulajdonítják, hogy a hitelezés első félévi élénkülése óvatosan folytatódott. A kihelyezés növekedett, és a lakáscélú hitelezés augusztusban elérte a 13 milliárd forintot. Az év hátralevő részében e tendenciák folytatódására számítanak.
2004-ben volt ennél kedvezőbb a helyzet
Az FHB elemzése egy tipikus család által egy tipikus lakás vásárlásához felvett hitel kapcsán összegzi a lehetséges támogatások értékét, s megállapítja, hogy a jelenleginél kedvezőbb lehetőségek legutóbb 2004-ben kínálkoztak. Az állami támogatások legnagyobb része a kamattámogatott hitelek révén szerezhető meg. Az otthonteremtési kamattámogatás öt éven át tart, és a referenciahozam akár 70 százaléka is lehet (új lakás esetén, és három gyermekkel), de legalább a referenciahozam 50 százaléka.
Különösen az eső lakásukat vásárlóknak kedvez az akár 3,25 millió forint vissza nem térítendő támogatást jelentő, új lakásokra érvényes lakásépítési támogatás (a szocpol) is, hiszen kifejezetten családokra, vagy tervezett családokra szabták: a támogatás mértéke a (vállalt) gyerekek számával együtt növekszik. Ezen felül a lakás-takarékpénztári megtakarításokban elérhető támogatásra lehet még támaszkodni. Idén januártól érvényes a magasabb illetékkedvezmény a 35 évesnél fiatalabb, első lakásukat vásárlók számára, mivel a legfeljebb 15 millió forintos lakás vásárlásakor a tulajdonszerzés miatt egyébként fizetendő illeték felét kell leróniuk. Jelenleg a 35 év alattiak, jövő évben pedig már minden e körbe tartozó kérheti az illeték 12 havi pótlékmentes részletfizetését.
Támogatások és konjunktúra alapozhatja meg a változást
A gazdasági válságból való kilábalás és az ösztönző támogatási rendszer együttes hatása meghozhatja a lakáspiacon is régen várt fordulatot. Az FHB Banknál a hitelezés és a hitelek iránti érdeklődés emelkedése az egyik erre utaló jel, a másik ilyen indikátor pedig az lehet, hogy az első lakásukat vásárlók és a befektetési célra beruházók egyre nagyobb számban jelennek meg a vevői oldalon. Az FHB Ingatlan Zrt. saját ingatlanközvetítési üzletágának tapasztalatai azt mutatják, hogy potenciális érdeklődők kb 25-30 százaléka keres első lakást, az ő végső döntésüknek azonban sokszor az anyagi helyzetük szab korlátot, ezért ennek a vásárlói csoportnak az ún. "félszocpol" kedvezmény bevezetése további lökést adhatna.
A 2010-ig tapasztalt jelentősebb esés óta már harmadik éve kimutatható a népszerű lokációkban a bérleti díjak növekedése, és a bérlakáspiacon elérhető, akár bruttó 8 százalékos, vagy azt meghaladó hozamok egyértelműen igazolják azt a véleményt, hogy az első lakásvásárlók mellett a befektetési, kiadási céllal vásárlók segíthetik a keresleti oldalon a kilábalást. A csak lassan csökkenő túlkínálat, a gazdasági fordulat törékenysége miatt azonban a lakásárak idén még tovább csökkennek, és a hitelüket fizetni nem tudók körüli bizonytalanság miatt is elhúzódó, lassú fordulatot prognosztizálnak az elemzést készítők.